A magyar-amerikai nagybefektető a The Times-nak adott interjúban kifejtette, hogy szerinte a brit bankrendszer nagyobb, mint a brit gazdaság, ezért ha a pénzügyi szektor rendbetételét Nagy-Britanniának önállóan kell megoldania, az az adósság jelentős felhalmozódását eredményezné. Épp ezért "elképzelhetőnek" nevezte, hogy a brit kormány az IMF-hez lesz kénytelen fordulni, ha "folytatódik a bankrendszer összeomlása". Persze, finoman fogalmazott: egyelőre inkább csak "lehetségesnek" tartja, semmint "valószínűnek", hogy Nagy-Britannia a valutaalap segítségére szorulna. 

A pénzügyi válság kezdete óta nem először kerül elő az a felvetés, hogy Londonnak esetleg az IMF-től kell pénzt kérnie.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a BBC televízióban néhány hete kijelentette: attól tart, hogy Kelet-Európán kívül más európai, illetve egyéb térségbeli országok is efféle segítségre szorulhatnak. Azt ugyan valószínűtlennek nevezte, hogy például Nagy-Britannia vagy Írország is erre a sorsa juthat, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján "soha ne mondjuk, hogy soha".

David Cameron, az ellenzéki brit Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje gazdasági elemzők előtt nemrégiben elmondott beszédében szintén felvetette ezt a lehetőséget. Katasztrofálisnak nevezte a brit költségvetés állapotát, és kijelentette: ha folytatódik a kormányzó Munkáspárt költségvetési felelőtlensége, egy idő után - és ez nagyon hamar bekövetkezhet - elfogy a pénz.

Nagy-Britannia legutóbb 1976-ban, Jim Callaghan munkáspárti kormányának idején volt kénytelen az IMF-től segítséget kérni, miután a font az akkori súlyos gazdasági válság hatására szabadesésbe kezdett. S tény az is: a brit költségvetés állapota a hatalmas állami gazdaságélénkítő és főleg banki tőkepótló intézkedések nyomán valóban évtizedek óta nem volt olyan rossz, mint most.

Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előrejelző részlegének Londonban kiadott új prognózisa szerint a brit kormány nettó hitelfelvételi igénye az áprilissal kezdődő új pénzügyi évben eléri a 180 milliárd fontot, ami 12,6 százalékos GDP arányos költségvetési hiánynak felelne meg. Az ITEM Club szakértői szerint még a Nemzetközi Valutaalap által minap közzétett, 11 százalék körüli brit államháztartási deficitet jósoló elemzést is túlzottan derűlátónak minősítik.

Soros György szerint egyébként katasztrófával érne fel, ha a húsz legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság (G20) jövő heti londoni csúcstalálkozóján nem születnek tényleges döntések. A befektető szerint most nem lesz elég általános elvek megfogalmazása, hanem gyakorlati lépéseket kell elhatározni, de ha a találkozó kudarccal végződik, akkor a globális pénzügyi és kereskedelmi rendszer "széthullik".