Soros György és a Quantum csendje
Soros György befejezi alapkezelői pályafutását: a 81 esztendős pénzügyi guru közel egymilliárd dollár tőkét utal vissza eddigi külső befektetőinek, és a jövőben a 25,5 milliárd dolláros fedezeti alapja ezentúl csak a saját és családja vagyonát kezeli majd – írja a Bloomberg. A gazdasági hírügynökség szerint a család az amerikai értékpapírpiacon életbe lépő új szabályok miatt döntött így.
A Bloomberg nem nevesített forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Soros Fund Management LLC levélben értesítette erről a befektetőit. A levelet a cég két alelnöke, Soros két fia, Jonathan és Robert írta alá. A Soros-alap által kezelt vagyon a Bloomberg szerint 25,5 milliárd dollárra rúg. Az ügyfelekkel azt is közölték, hogy távozik a cég befektetési igazgatója, Keith Anderson, aki 2008 februárja óta irányította az alap tevékenységét. Azt nem tudni, hogy helyére új főnököt szerződtetnek-e vagy a két fiú veszi a kezébe a marsallbotot.
Az új amerikai tőkepiaci szabályok szerint 2012 márciusáig regisztrálniuk kellene a céget az értékpapír-piaci és tőzsdei felügyeletnél, ha továbbra is külső befektetők vagyonának kezelésével kívánnak foglalkozni. Azonban, írják, a vállalat 2000 óta már döntő részben csak a családi vagyont kezelte, logikus döntés volt tehát, hogy külső megbízásra a továbbiakban már nem vállalnak vagyonkezelést.
A Sorosék levelében említett új tőkepiaci szabályok lényege abban áll, hogy a 150 millió dollárnál nagyobb vagyont kezelő fedezeti alapoknak folyamatosan információkat kell közzétenniük befektetőikről és alkalmazottjaikról, törekedve a tőzsdékhez hasonló transzparencia kialakítására a befektetési területen. A regisztrált alapoknál a tőzsdei felügyelet rendszeres vizsgálatokat is végezhet. Soros ezzel egyik korábbi fő bizalmasa, beosztottja és stratégiai partnere, Stanley Druckenmiller példáját követte, ő tavaly számolta fel Duquesne Capital Management nevű sikeres befektetési cégét, hogy létrehozza a családi vagyont kezelő vállalkozását. Druckenmiller Soros harcostársa volt a font elleni emlékezetes támadásban, de útjaik a 2000-es tőzsdekrachot követően elváltak.
Sorosék egyik legnagyobb alapja, a Quantum Endowment Fund az utóbbi évtizedekben rendre 20 százalék körüli éves megtérülést ért el, de a Bloomberg szerint az elmúlt másfél év már nem alakult ilyen fényesen. A Hedge Fund Research adatai szerint tavaly 2,5 százalékot hízott ugyan az alap vagyona, de ezt az idei első félév többszörösen erodálta: 6 százalékos mínuszban járt június végén a Quantum, ami a megtérülési mutatókat illeti, miközben az iparági adatok az utóbbi másfél évben 5,6 százalékos átlaghozamról szólnak.
Soros Györgyöt az 1992-es, angol font elleni támadása tette világszerte ismertté, akkor a brit fizetőeszköz leértékelésére spekulált és ezzel egymilliárd dollárt kaszált. Lelkiismeretét talán bánthatta, hogy éppen annak az országnak okozott a spekulációival jelentős kárt, amely emigrációja után befogadta és ahol a közgazdasági tanulmányait megkezdte. Részben ez is közrejátszott abban, hogy később igazi filantróppá vált, s a szegénység felszámolását és a demokrácia megteremtését helyezte a támogatandó célok közül az első helyre.
A nyereménypénzt” többszörösen visszafizette, 8 milliárd dollár költött az elmúlt három évtized során jótékonykodásra. Agresszív spekulációs módszereivel rengeteg kárt is okozott. Egyik legismertebb akciójával a thai bahtot ütötte ki. 1997-ben 750 millió dollárral játszott a thaiföldi fizetőeszköz gyengülésére, amit azonban a helyi kormány minden áron meg akart védeni. A küzdelem meghaladta Thaföld anyagi lehetőségeit, s hiába költött dollármilliárdokat a baht védelmére, veszített. Ennek következményeként súlyos megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie és a Nemzetközi Valutaalap segítségéért kellett folyamodnia. Utóbbitól 17,2 milliárd dollárt vett fel, hogy úrrá legyen a nehézségeken.
De Soros veszíteni is tudott. Szintén 1997-ben egymilliárd dollárt fektetett be az orosz piacon, bevásárolta például magát a Szvjazinveszt nevű vállalkozásba, az állam résztulajdonában lévő távközlési óriásba, de emellett tőzsdei befektetéseket is eszközölt. Befektetései ellenére a Fnancial Timesban írt cikkében azt üzente Moszkvának, hogy jobban tenné, ha 15-25 százalékkal leértékelné a rubelt. Az oroszok megfogadták a tanácsát és négy nappal később leértékelték a rubelt.
Ahogy egy igazi nagybefektetőkhöz illik, a gigantikus nyereségek és veszteségek egymást követték Soros életében. Hatalmasat bukott 2000-ben az internetpiaci buborék szétrobbanásán, s tanulva ebből ekkor át is szervezte alapjait, megfontoltabb befektetési politika irányába váltott, a korábbinál szerényebb, 15 százalékos éves megtérülést megcélozva.
2007-ben, az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság kitörését megérezve 32 százalékos megtérülést ért el üzleteivel, miközben a piac gyakorlatilag összeomlott, s a pénzügyi-gazdasági krízis az egész világon elhatalmasodott. Sőt: a Quantummal a legnehezebb időszakban, 2008-ban is össze tudott barkácsolni 8 százalékos hozamot, ami akkortájt bravúrszámba ment, tekintve a 19 százalékos átlagos piaci hozamcsökkenést. Mindent egybevetve a Quantum 2000-es indulásától a máig eltelt időszakban 11 milliárd dollárnyi hasznot termelt befektetőinek.
Megfigyelők szerint a Soros György visszavonulása a külvilágnak szól, az üzletet most tovább vivő fiai számíthatnak a tanácsaira és megérzéseire. Legfeljebb annyi változik, hogy ezentúl mások, „külsősök” nem részesülhetnek a Soros-birodalom nevű profittermelő vállalkozás sikereiből. Leszámítva persze a rászorulókat
