Soros György magyar származású üzletember például a családi vállalkozása által kezelt 30 milliárd dolláros vagyonból 2014 utolsó negyedévében kétmilliárdot csoportosított át Japánba és Európába. A nagybefektető pénzügyeire rálátó források szerint a nevével fémjelzett alap tavaly nyolcszázalékos hozamot mutatott fel, s erre az idén még szeretnének másfél százalékot rápakolni. A Bloomberg információi szerint Soros olyan vezető amerikai vállalatokból szállt ki, mint az Apple vagy az Intel, az előbbiben a Nasdaq tőzsdetársaság kimutatása szerint 146, utóbbiban 133 millió dollár értékű részvénye volt.

Nem nagyon bízik a bankokban a milliárdos Kurucz Árpád / Népszabadság

Soros az olyan ikonikus amerikai vállalatokból is kivonta a tőkéjét, mint a Microsoft, a Google, a Netflix, a Mastercard vagy az AIG biztosítótársaság. A Teva, a Yahoo! és a Monsanto nyereségtermelő képességében is megingott a tőzsdeguru bizalma, ezekben azonban csak csökkentette a részvénypakettjét.

A Soros Fund portfóliójának összetételében a legnagyobb, 17 százalékos szelettel a szolgáltató szektor képviselteti magát, két számjegyű részesedése mellette csak az egészségügyi (15) és a technológiai (14) szektornak van. Érdekesség, hogy a 84 éves Soros a pénzügyi szféra profittermelő képességében kevéssé bízik, ennek a részaránya még a két százalékot sem éri el a portfólióban.

Az alaposan átrendezett összetételben egy újonc, a kínai Alibaba internetes kereskedőház viszi a prímet, részvényeiből 381 millió dollár értékben tárazott be Soros, miközben egyik kedvencében, az argentin YPF olajipari vállalatban lévő részesedését 12 százalékkal 314 millió dollárosra csökkentette. Harmadik helyen ragadt az izraeli Teva gyógyszergyártó 22 százalékkal szűkebb, 276 millió dolláros pakettel.

Az energetikában a többi nagy alapkezelő is egyre kevesebb fantáziát, azaz profitot lát a zuhanó olajárak közepette. Amúgy az alapok kezelői szerint az állóvízbe a követ az Európai Központi Bank fogja bedobni a márciusban elindítandó eszközvásárlási programjával, amellyel az euróövezet gazdasági konjunktúráját szeretné megalapozni a deflációs veszély kiiktatásával egyetemben. A havi 60 milliárd eurós pénzeső elől a fedezeti alapok sem vonulnak fedezékbe, épp ellenkezőleg, az euró gyengülését kihasználva szeretnének még magasabb hozamot elérni a prosperálásra legesélyesebb európai vállalatok részvényeinek felvásárlásával.