Sokba kerülhet, ha valaki figyelmetlenül intézte a kötelező biztosítást

Majdnem kétmilliónyi autósnak most, az utolsó pillanatban érdemes még számba vennie, biztosan rendezte-e a tavalyi évre esedékes kötelező biztosítást, különben most, a biztosítási évforduló lejártával derülhet ki, hogy nincs érvényes szerződése.
Csaknem kétmillió autósnak kell most résen lennie – ennyi kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) fordulója volt december 31-én –, hogy ne kövesse el az ilyenkor, év elején szokásos hibákat, amelyek miatt a biztosító nemfizetésre hivatkozva felmondja a szerződést. Ekkor kezdődik az úgynevezett fedezetlenségi időszak, amely miatt több tízezer, de akár százezer forintos költség is felhalmozódhat – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A fedezetlenségi végösszeg attól függ, mikor veszi észre az ügyfél, hogy nincs élő kgfb-je, s ezért a jármű kategóriájától függően naponta 280-660 forint közötti összeget kell kifizetni – magyarázza a szakértő. De még ennél is rosszabb lehet a helyzet, ha így – „fedezetlenül" – okoz valaki balesetet. Ekkor ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fizeti ki a kárt, de azt teljes egészében ráterheli a vétkesre még akkor is, ha az milliós tétel volt.

A CLB tapasztalatai szerint sokan úgy kerülnek – persze jogilag a saját hibájukból – ebbe a helyzetbe, hogy nem is tudnak róla. Ők mindvégig, amíg csak az ellenkezője ki nem derül, abban a biztos tudatban autóztak, hogy a kgfb-jük rendben van.

Annak, aki nem váltott biztosítót, s rendben fizette a díjat, nincs tennivalója, a január elsejével váltóknak viszont most nagyon kell figyelniük arra, hogy mindent befizettek-e. Ez a biztosítás aktuális részlete mellett a baleseti adót is jelenti.

Ezt nem véletlenül hangsúlyozza a szakértő, sokan ugyanis azt gondolják, elég, ha a részletet beküldik időben, és a baleseti adóval ráérnek majd később. Az ilyen ügyfelek máris díjhátralékba kerülnek, s a biztosítónak a törvényi előírások szerint hatvan napos türelmi idő után fel mondania a szerződést.

Nincs az a lojális cég, amely ezt nem teszi meg, mert a törvény nem tesz lehetővé kivételt. Annak ellenére, hogy a biztosító egyszer minden késlekedő ügyfelének felszólítást küld, a CLB tapasztalatai szerint sokan nem olvassák el ezeket a leveleket, ami később sokba kerülhet.

Németh tehát figyelmeztet: nagyon kockázatos „kicentizni" a türelmi időt, mert bármi közbejöhet, s az utolsó pillanatban feladott pénz már nem érkezhet be időben. Márpedig ekkor a biztosítók egyetlen nap késlekedést sem tolerálhatnak.

Azonnal kezdjenek el gyanakodni azok is, akik biztosítót váltottak, időben, rendben befizették az új cégnél a díjat, de az néhány nap múlva visszaérkezik a számlájukra. Ez a viszonylag gyakori eset akkor következik be, ha valaki nem mondta fel rendesen, a forduló előtt harminc nappal – a 29 nap már kevés – az előző biztosítónál a szerződését, mert azt gondolja, elég, ha az új cégnél rendben megkezdte a fizetést, a réginek viszont már nem küld részleteket.

Ez nagy hiba, mert az ilyen ügyfél a régi biztosítójánál nem fizető lesz, fedezetlenségbe csúszik, és naponta halmozódik a húzós díj, miközben az új cég sem fogadhatja őt be addig, amíg a központi nyilvántartó rendszer egy másik élő szerződést mutat – magyarázza Németh.

A másik csapda a forgalomból való kivonás. Sokan nem tudják, hogy a kivonás félévente lejár, s a jármű automatikusan visszakerül az üzemelő kategóriába. Ez a kötelező szempontjából nagyon fontos, mert attól kezdve a biztosítási díjat is fizetni kell.

Akár használja valaki a járművet, akár nem, biztosítási fedezetlenségbe kerülhet, ha úgy hiszi, elég csak a garázsban hagyni továbbra is a kocsit. Vagyis: a forgalomból való kivonást félévente meg kell ismételni, vagy annak lejárta után fizetni kell a biztosítást akkor is, ha a jármű nem üzemel – figyelmeztet a CLB szakértője.

A CLB tapasztalatai szerint a fedezetlenségi okok között lehetnek technikai hibák is. Ilyen például, ha a biztosító nem éri el a központi kárnyilvántartó rendszerben az autós adatait, s mivel nem tudja azonosítani az ügyfelet, automatikusan az A0 kategóriába sorolja vissza. Ez viszont azt jelenti, hogy a vártnál magasabb összeget számláz.

Ha ezt az ügyfél nem veszi észre, s az ajánlata szerinti alacsonyabb összeget fizeti meg, az egyenes út a szerződésnek a díj meg nem fizetés miatti megszűnéséhez, aminek következménye a fedezetlenség és a fedezetlenségi díj.

Banánhéj lehet az autók vásárlásakor a késedelmes vagy elmulasztott átírás is. A biztosító ugyanis az üzembentartó alapján azonosítja az ügyfelet a központi nyilvántartás alapján, s akit nem találnak, azzal nem kötnek kötelezőt. Ekkor megint jön a boros fedezetlenségi díj.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér