Sokat buktak a közalkalmazottak
Az év első tíz hónapjában a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 0,9 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,0 százalékos növekedése mellett) 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13-ik havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,1 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből.
Január–októberben a költségvetési szférában 747 ezren, a versenyszférában mintegy egymillió 829 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,9 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,2 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8 -os volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198 600 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,9 százalékkal haladták meg az előző év január–októberit. Ezen belül a versenyszférában 4,6 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,5 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar, a szállítás, raktározás, valamint az építőipar és az ingatlanügyletek január–októberi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első tíz hónapjában átlagosan 3,6 százalékkal haladta meg az előző év január–októberit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évivel azonos szinten maradt. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 000 forint volt; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 500 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 600 forint). A nettó kereset így átlagosan 1,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,4 százalékos csökkenés jelentkezett, ami a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3,1 százaléknak felelt meg. (2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését.)