A Javelin Strategy & Research friss felmérése szerint a tavalyelőttinél 22 százalékkal több, 9,9 millió amerikai vált adatlopások bűncselekmény szenvedő alanyává 2008-ban. Ez azt jelenti, hogy minden 23. polgárt sikerül tavaly valamilyen módon megkárosítani. A felmérés adatai között két pozitívumot találni. Az egyik, hogy az egy áldozatra eső kár összege a bűnesetek gyorsabb észlelésének köszönhetően egyre csökken. A veszteség fejenként 4849 dollár volt, 12 százalékkal marad el a 2007-es hasonló adattól. A másik pozitívum, hogy a csalás federítésére 31 százalékkal kevesebb pénze ment el az ügyfeleknek: az átlag azoknál, akik fizettek, 496 dollár volt. A károsultak több mint felének pluszkiadást nem jelentett a bűneset felderítése.

2007 decemberével kezdetét vette a recesszió, ennek egyenes következménye az adatlopásos bűncselekmények elszaporodása - véli  James Van Dyke, a felmérés öt éve végző Javelin elnöke. Ennek színtisztán gazdasági magyarázata va: mások feledékenységét vagy nemtörödömségét kihasználva kis kockázattal komoly pénzt lehet keresni - tette hozzá.

Az összes eset 43 százaléka a klasszikus módszerekhez köthető: ellopott vagy elvesztett tárcák, hitelkártyák, és csekkfüzetek jogellenes felhasználásával jutnak pénzhez a bűnözök. Az esetek csaknem negyede „sajáthibás", azaz abból fakad, hogy a rövid memóriájú amerikai a bankkártyáján vagy amellett őrzi az azonosításához szükséges PIN-kódot. Az internetes csalások az összes eset 11 százalékát adják - írja a Reuters.

Nagyobb eséllyel válik áldozattá, aki legalább évi 75 ezer dollárt keres. A korcsoportok között - meglepetésre - a 35-44 év közöttieké a vezető szerep. A nemzetiségek között spanyolajkúak, afroamerikaiak, kaukázusiak, ázsiaiak a sorrend. A nők 26 százalékkal veszélyeztetebbek mint a férfiak, és elsősorban az áruházakban éttermekben kellene jobban vigyázniuk személyes adataikat hordozó dolgaikra.

A Javelin nem felejti el közölni a legfontosabb önvédelmi tanácsokat sem: eszerint számottevően csökkenthető a kockázat, amennyiben személyes adatainkat nem osztjuk meg ismeretlen emailezőkkel, nem tüntetjük fel és nem kotyogjuk ki azokat a közösségi portálokon, chatszobákban. Nem árt, ha érzékeny adatainkat tartalmazó dokumentumainkat nehezen hozzáférhető helyen tároljuk, töröljük a felesleges adatokat a számítógépünkről. Alkalmazzunk nehezen feltörhető jelszavakat és kódokat, és ha gyanús pénzügyi szolgáltatással találkozunk, értesítsük a hatóságokat vagy az ezek felderítésére szakosodott cégeket.