Mindez azért nagy probléma mert az állami nyugdíjra mind kevésbé lehet számítani idős korban. A magyarok szinte tökéletesen tudatában is vannak ennek: 100 emberből kettő gondolja csak, hogy kényelmesen meg tud majd élni abból, amit idős korában havonta hoz a postás. 

 

Az Aegon kutatásából az is kiderül, hogy a magas jövedelmű – évi négymilliónál többet kereső – magyarok harmada is úgy gondolja, idősebb korában képtelen lesz kifizetni az egészségügyi ellátásának a költségét.

 

Az átlagos magyarnak inkább negatív minősítések jutnak eszébe a nyugdíjas évekről (legtöbbször a bizonytalanság), ám ennek aránya a jövedelem növekedésével csökken. A jobb anyagi helyzetben lévők negyede arra számít, hogy biztosan szüksége lesz a család anyagi támogatására idősebb korában, míg további egyharmaduk még bizonytalan ebben a kérdésben.

 

Mindezek ellenére a magyarok 44 százaléka saját bevallása szerint jelenleg nem tesz félre nyugdíjcélra, de viszonylag magas a megtakarítási hajlandósága, ami azt jelenti, hogy a megfelelő ösztönzőkkel Magyarország a megtakarítók országa lehetne. 

Például aki 20 éves korától félretesz havi 10 ezer forintot az önkéntes nyugdíjpénztárba, 65 évesen 22 millió forintod gyűlhet össze, ebből 16 millió forint a hozam és az állami támogatás.