A Szekszárdi Városi Bíróság tegnapi megismételt, első fokú, nem jogerős ítéletében kötelezte az állami tulajdonú Paksi Atomerőmű Zrt.-t az atomerőmű tervezett bővítéséről készült tanulmányok nyilvánosságra hozatalára - közölte a pert indító Energiaklub nevű civil szervezet, melyet a Társaság a Szabadságjogokért Jogsegélyszolgálata képviselt.

A másfél éve húzódó ügy tétje, hogy megtudhatja-e a nyilvánosság, mennyiből és milyen feltételek mellett tervezi az állam megépíteni a reaktorokat - fogalmaznak.

A perben hét olyan dokumentum nyilvánosságra hozatalát kérték, amelyek az atomerőmű által 2007-2009 lefolytatott úgynevezett Teller projekt keretében születtek. A döntéssel a bíróság a hét iratból hat kiadására kötelezte az atomerőművet.

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2009 óta az Energia Kontroll Program keretében kíséri figyelemmel a paksi atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos tevékenységeket - írják. Az úgynevezett Teller projekt keretében készült tanulmányok és más eredmények nyilvánosságra hozatalát 2011 őszén kérték az állami társaságtól.

Mivel a kért iratoknak csak egy részét kapták meg, a Szekszárdi Városi Bírósághoz fordultak. A hiányzó dokumentumok között szerepelt például az Esplanade Kft.-nek az erőmű bővítési lehetőségeiről szóló, 48 millió forintért készített tanulmánya, amellyel kapcsolatban jelenleg bírósági eljárás folyik az atomerőmű és az állami MVM - a Paksi Atomerőmű tulajdonosa - korábbi vezető munkatársai ellen.

Szintén szerették volna megismerni a Budapest Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete (BME NTI) által csaknem 11 millió forintért készített kommunikációs tanulmányt is.

Mivel az atomerőmű időközben több olyan dokumentumot is megküldött, amelyek kiadását eredetileg megtagadta, így a per végül 7 dokumentumra korlátozódott. Ez az Accenture Kft. által készített „Üzleti modell ellenőrzése”, az ING Bank tanulmánya a beruházás finanszírozási lehetőségeinek vizsgálatáról és a finanszírozási kockázatok értékeléséről, az ING Bank három finanszírozási alternatíváról, illetve a finanszírozási költségek pontos meghatározásáról szóló elemzése, a beruházás kommunikációjával és társadalmi elfogadásával összefüggő kérdéseit vizsgáló BME NTI-elemzés, a Som System Kft. által „A kiégett üzemanyag hazai átmeneti tárolási gyakorlatának áttekintéséről” készített elemzés, az ETV-Erőterv „hálózati csatlakozásról szóló koncepcióterve”, illetve az Esplanade Kft. által készített „Új atomerőművi blokkok létesítésének finanszírozási lehetőségei” című tanulmány.

A bíróság döntése értelmében a dokumentumok közül egyedül az ETV-Erőterv által készített koncepciótervet nem kell nyilvánosságra hozni.

Mivel szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, az Energiaklub úgy véli, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. A Szekszárdi Városi Bíróság ítélete alapján az alperesnek 15 napon belül kell a dokumentumokat közzétennie.

A bíróság 2012 januárjában a dokumentumok maradéktalan kiadására kötelezte az alperes Atomerőművet. A döntés ellen az állami társaság fellebbezett. A másodfokon eljáró Tolna Megyei Bíróság 2012 áprilisában úgy ítélte meg, hogy a Szekszárdi Városi Bíróság nem folytatta le megfelelően a bizonyítási eljárást, és ezért újra kell tárgyalni az ügyet első fokon.

Az alperes know-how-ra hivatkozva szakértői bizonyítást kért. A szakértői elemzés több dokumentumot – illetve néhány esetben azok egyes részeit – azonosította know-how-ként. Az Energiaklub szerint ugyanakkor a know-how önmagában még nem jelenti azt, hogy a nyilvánosság nem ismerheti meg szóban forgó információt. A közérdek ugyanis megfelelő esetben - a civil szervezet érvelése szerint - elsőbbséget élvezhet az üzleti titokkal szemben.

Az ítélet az Energiaklub értelmezésében azt jelenti, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló információk döntő részben a nyilvánosságra tartoznak, és ezt az üzleti érdekek sem írhatják ezt felül.

A Paksi Atomerőmű eddig nem reagált nyilvánosan az ítéletre.