Bezuhantak az európai indexek néhány percre pénteken délután, s gyorsan eltűnt a meglepő csütörtöki frankfurti kamatvágás utáni lelkesedés, amint az amerikai munkaügyi minisztérium közzétette az októberi foglalkoztatási adatokat, amelyek jóval meghaladták a várakozásokat, s felerősítették a befektetők aggodalmát, hogy a jegybank (Fed) mégis hamarabb hozzáfog a mennyiségi könnyítés nehezítéséhez, azaz fokozatosan egyre kevesebb értékpapírt vásárol. A New York-i nyitás előtt az amerikai határidős indexek is vegye4sen mozogtak. Miután csütörtökön a prognosztizáltnál sokkal jobb GDP adat jelent meg az indexek nagyot estek, szintén alátámasztva azt a vélekedést, hogy a Fed már nem vár sokáig. Másrészről viszont a gazdaságból jó hírek érkeznek, s végső soron ez kedvezően hathat a börzékre is. Pénteken a nyitás után aztán a Dow emelkedéssel kezdett.

Az elemzők arra számítottak, hogy 125 ezer új munkahely keletkezett októberben, amikor több mint két hétre részlegesen leállt a szövetségi kormány a költségvetési vita elhúzódása miatt. Ám pénteken kiderült, hogy 204 ezer állás jött létre. Így az elmúlt tizenkét hónap átlaga 190 ezerre emelkedett, mert a felülvizsgált elemzés szerint augusztusban és szeptemberben is hatvanezerrel több állást teremtettek a cégek és az intézmények, mint a munkaügyi minisztérium előzetes jelentéséből sejteni lehetett. Ám közben a munkanélküliségi ráta 7,2-ről 7,3 százalékra emelkedett vissza, mert kevesebben keresnek állást. A munkaerőnek csak 62,8 százaléka aktív, vagyis dolgozik vagy munkát keres, s 1978 óta ez a legalacsonyabb arány.

Hasonlóan vegyesen biztató képet mutat a nemzeti össztermék alakulása is. A harmadik negyedévben 2,8 százalékos éves ütemet diktált a gazdaság, a várt bő két százaléknál sokkal gyorsabbat, meghaladva a második negyedév 2,5 százalékos iramát, de ennek oka a készletfelhalmozásban rejlik. Ha ezt a hatást kiszűrjük, akkor az iram csupán 1,8 százalékos lenne. Az elemzők egy része éppen erre hivatkozva azt mondja, hogy a negyedik negyedévben meglesz ennek és a kormányzati leállásnak a böjtje. Mások viszont úgy vélik, hogy a gazdaságban több erő van, mint hinnénk. Ám szintén pénteki adat, hogy szeptemberben a háztartások kevesebbet költöttek, a kiadások mindössze 0,2 százalékkal nőttek, az augusztusi 0,3 százalék után.

A Fed több vezetője is úgy nyilatkozott a napokban, hogy még további bizonyítékokra lenne szükség a gazdaság élénkülését illetően, mielőtt a havi 85 milliárd dollárra rugó értékpapír-vásárlási program lassítását meg lehetne kezdeni. Az amerikai jegybank döntéshozóinak töprengéseibe enged bepillantást a Fed két vezető közgazdászának tanulmánya, amely szakmai körökben nagy figyelmet keltett. William English és David Wilcox tényként könyveli el, hogy a mennyiségi könnyítés politikája néhány hónapnyi késéssel ugyan, de lezárul, ám amellett érvel, hogy a kereslet élénkítése végett az irányadó kamatot a vártnál jóval hosszabb ideig, legalább 2017-ig nulla százalék közelében kellene tartani. A piacokat pedig arról kellene meggyőzni, hogy a munkanélküliségnek nem 6,5 százalékra – mint a jegybank ezt most hangsúlyozza –, hanem 5,5 százalékra kellene csökkennie a kamatemelési ciklus megkezdéséhez. S el kéne tűrni a két százalék feletti inflációt.

A mennyiségi könnyítés nevű likviditásbővítő program következtében globális hozamvadászat is folyik. Csehországban a jegybank a korona erősödését beavatkozással próbálja fékezni, mert az infláció már a kétszázalékos cél felére zuhant, s félő, deflációs hatások keletkeznek. A magyar állampapírok kockázati prémiuma szintén e jelenség miatt apad, s a kamatcsökkentéshez is szerencsésen jó feltételeket teremtett. Ha a Fed változtat ezen a politikáján, a nemzetközi hangulat is megfordulhat.