Már a tengerentúli tőzsdei nyitás előtt lelkesedésbe csaptak át a határidős piacok, amint kiderült, hogy márciusban 192 ezer új munkahely keletkezett az Egyesült Államokban. Ez kissé elmarad ugyan a várakozástól, de a munkaügyi minisztérium statisztikusai felfelé módosították a januári és a februári számokat, vagyis az első két hónapban 37 ezerrel több állás jött létre, mint korábban gondolták. Csupán februárban 175 ezer helyett 197 ezer.

Igaz, a munkanélküliség 6,7 százalék maradt. Ezzel együtt, az elemzők azt mondják, a foglalkoztatási helyzet javulása megfelelőnek látszik ahhoz, hogy az amerikai jegybank (Fed) a hónap végi ülésén tovább mérsékelje az értékapapír-vásárlások ütemét, vagyis szigorítson kicsit a mennyiségi lazítás politikáján.

Minapi chicagói beszédében ugyanakkor Janet Yellen jegybankelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a fellendülést még mindig sokan recessziónak érzik, s nagyobb azoknak a száma, akik hat hónapon vagy akár egy éven keresztül nem találnak munkát, mint tíz éve. Vagyis a gazdaság és a munkaerőpiac helyzete egyáltalán nem nevezhető normálisnak.

Érdekes azonban, hogy harvardi kutatómunkájának folytatása végett lemondott kormányzótanácsi tagságáról Jeremy Stein, aki kétéves Fed-pályafutása során többször is kifejezte aggodalmát, hogy a mennyiségi lazítás nyomán buborékok képződhetnek egyes piacokon, s ezért indokolt lenne szigorítani, még akkor is, ha a foglalkoztatási és az inflációs adatot nem tartja kielégítőnek a nyíltpiaci bizottság.

Stein kiválásával a legfeljebb héttagú kormányzótanácsban csak hárman maradtak: Janet Yellen, Daniel Tarullo és Jerome Powell, utóbbi is szenátusi jóváhagyásra vár, hogy megkezdhesse második periódusát. Még ketten csatlakozhatnak, ha a szenátus dönt: Stanley Fischer – aki az izraeli jegybankot irányította, egyetemeken tanított, a Világbanknál és a Nemzetközi Valutaalapnál is dolgozott vezető beosztásban –, valamint Lael Brainard volt pénzügyminisztériumi hivatalnok.