A nemzetközi pénzpiacokat, s különösen az eurózóna tagállamait jelenleg talán leginkább a júniusi brit népszavazás tartja lázban, amely arról hivatott dönteni, hogy a szigetország kilép-e az Európai Unióból vagy sem. A nyári események kapcsán egy dolog biztos, mégpedig a bizonytalanság – magyarázta Nagy Bertalan, az Equlior Befektetési Zrt. Private Banking igazgatója cége jelenlegi előrejelzését ismertetve. A mostani felmérések szerint 51 százalék a maradás mellett tenné le a voksát, 40 százalék kilépne, 9 százalék pedig még mindig nem döntött, bizonytalan.

A kérdést vizsgálva muszáj arra rámutatni, hogy időről időre felmerül ez a kérdés, így azért távolról sem beszélhetünk új keletű felvetésről. A szkeptikusok egyértelműen arról beszélnek, hogy a britek számára nem túl jövedelmező befizetni azt az összeget a közösségbe, amelyet most hozzátesznek az uniós közös kasszájához. Tavaly például a teljes EU költségvetés 10 százalékát, 9 milliárd eurót utaltak át Brüsszel felé. Csupán erről az oldalról megközelíteni a helyzetet szemellenzős álláspontnak tűnik. Ha ugyanis a népszavazás végül a kilépés mellett döntene a font például drasztikus módon vesztene erejéből. Ebben az esetben 330-340 forintig gyengülhetne a brit deviza. Az 5,1 százalékos munkanélküliség is jelentős mértékben emelkedne, s a brit pénzügyi központ ereje – Európa pénzügyi központja cím - is meggyengülne – mutatott rá Nagy Bertalan. Általános hatás lenne, hogy az unió egysége is megbomlana és meggyengülne, amely a befektetői kör bizonytalanságát, s ebből fakadóan a piac gyengülését hozhatja magával. Ez pedig az uniós növekedést és az eurózóna inflációját is visszafogná.

Magyarországgal számára sem mellékes mindez. Brit kilépés esetén gondolni kell arra, hogy az uniós pénzügyi költségvetés keretösszegein módosítani kellene, hiszen a szigetország befizetései elmaradnak. Ez esetünkben, akár 800 milliárd forintos forráscsökkenést jelentene, ami az első évben 0,8 százalékos GDP csökkenést okozhatna itthon.

Az Equilornál ugyanakkor nem számolnak azzal, hogy a britek végül a kilépés mellett döntenek. (A legutóbbi, hasonló szavazáson 2/3-os többséggel a maradás mellett döntöttek.) Ha maradnak a közösségen belül, akkor az angol font első körben érdemben erősödhet. A jelenlegi 390 forintos szint közeléből 410 forintig kúszhat fel a szavazást követő 2-3 hónapban.

Magyarországgal kapcsolatban megjegyezték, hogy a korábbi évektől elmarad a gazdasági bővülés, a beruházások továbbra is alacsony szinten vannak, ellenben a költségvetési fegyelem tartós marad, s az sem mellékes körülmény, hogy a forint árfolyama stabil, vélhetően 310-315-ös tartományban marad. Ugyanakkor a kamatcsökkentés folytatódhat, amelynek az alja 0,75 százalék lehet, de vannak olyanon, akik ennél drasztikusan alacsonyabb szintet is el tudnak képzelni, amennyiben a körülmények kedvezően alakulnak. Ez akár a 0,5 százalék is lehet.

Az Equilornál a felminősítéssel kapcsolatban ugyanakkor rámutatnak, hogy néhány napja még egyértelműen arra számítottak májusban: a Fitch ezt „meglépi", s a hitelminősítőnél újra befektetési kategóriába kerül Magyarország. Azóta viszont ismerté vált, hogy a jegybank alapítványai milyen pénzeket és hova fizettek ki, azt lehet remélni, hogy ezek a kérdések a Fitch döntéséig tisztázódnak, s nem okoznak olyan bonyodalmat, amely kihathat a felminősítésünkre – magyarázták az Equilornál.
A társaságnál egyébként 2,6 százalékos növekedést látnak jövőre, az idei 2,2 százalék után, az infláció 2,2 százalékra emelkedik 0,6-ról. Jövőre pedig már 325 forintos eurót látnak a cégnél.

Az Equilornál Az OTP-ben és a Mol-ban látnak lehetőséget, ha körülmények összeállnak. Ehhez látni kell azt, hogy a tavalyi lengyel választások markánsan megváltoztatták a befektetői hangulatot, az ország megítélését, s az onnan távozó pénzek jelentékeny része Magyarországot vette célba. Azért nem cseh részvényeket vásárolnak, mert nem vagy csak alig akad olyan cseh befektetési lehetőség, amely aktraktív lenne a külföldi befektetők számára.