Az igazsághoz tartozik, hogy sok tekintetben az uniós átlagnál járunk, s még a brüsszeli jelentés is felveti: idén sok lemaradást ledolgozhat Magyarország.

A bizottság országjelentése azt igyekszik feltárni, hogy a 28 uniós tagállamban milyen ütemben valósulnak meg a Digitális Menetrend célkitűzései. Nos, ami a leginkább érdekfeszítő: a mobilszélessáv-lefedettség (azaz mely területeken érhető el a gyors mobilinternet) siralmas. Noha első hallásra impozáns, hogy 97 százalékos mobilszélessáv-lefedettségünk csak egy tized százalékkal marad el az uniós átlagtól – a jelentésben a 3G legelterjedtebb technológiáját tekintik mobil széles sávnak.

Ám a 4G-s lefedettség idehaza az uniós 58,9-es átlag helyett csak 39,1 százalék. A mobil szélessávú szolgáltatásokat az uniós 61,1 százalékos átlaghoz képest csak a lakosság 26,4 százaléka használja. Más tekintetben Magyarország nincs számottevő lemaradásban az uniós átlaghoz képest: a 30 megabitnél lassabb vezetékes kapcsolatok elterjedtsége öt százalékkal marad el az uniós átlagtól, az ennél gyorsabb kapcsolatok penetrációja két százalékkal jobb, mint az átlag.

A 100 megánál gyorsabb kapcsolatok elterjedtsége nevetséges, egy százalék alatti, ám ez ügyben más uniós országok sem büszkélkedhetnek, az átlag 1,6 százalék, ami bár majdnem kétszerese a magyarnak, semmi okot nem ad a büszkeségre. A lemaradás oka az Európai Bizottság szerint leginkább a szektor szereplőire kivetett extraadó. A jelentés külön kiemeli a 2012-ben megjelent közműadót, mint olyan tételt, ami a vezetékes beruházásokat jelentős mértékben visszafogja. (Hiszen a vezetékek minden métere után 125 forint adót kell fizetni.)

Brüsszel szerint a magyar felzárkózás a digitális átállás elhalasztása – hiszen így nem szabadultak fel időben a 4G-re alkalmas 800-as frekvenciák –, valamint a frekvenciaértékesítési folyamat többszöri halasztása miatt nem mehetett végbe. Igaz, a frekvenciapályázat most van folyamatban, így a frekvenciahiány miatti mobil széles sávú fejlesztések ősszel és télen meglódulhatnak. Addig azonban a mobilcégek egy helyben toporognak, a most rendelkezésre álló mobilfrekvenciákkal ugyanis nem lehet számottevő mértékben növelni sem a lefedettséget, sem a sebességet, s így az előfizetői számot sem.

Mindeközben csökkennek a bevételek is: az egy percre jutó árbevétel Magyarországon már csak hat eurócent volt 2011-ben, a korábbi 6,7 helyett, miközben az EU-átlag ennek a másfélszerese. A jelentés pozitívumokat is felsorol, például azt, hogy Magyarország sikeresen vette át a 2012-es távközlési direktíva intézkedéseit még akkor, ennek köszönhetően leegyszerűsödött a számhordozás, s a fogyasztók számára kedvezőbbé váltak a feltételek a hűségidő, a szerződésbontási lehetőségek tekintetében.