A gazdaság 3 százalék feletti növekedése semmilyen pozitív hatást sem gyakorol a lakásépítési hajlandóságra: a Központi Statisztikai Hivatal pénteki jelentése szerint 6 százalékkal kevesebb, 3083 új lakásba költözhettek be a júniussal zárult időszakban. A lakásállomány azonban valójában csupán 2404-el nőtt, mivel időközben 679 lakást lebontottak.

Reménysugárt jelenthet viszont a kiadott építési engedélyek számának alakulása, amely az egy évvel korábbinál 39 százalékkal magasabb, azaz 5581 lakóingatlan megépítése várható a következő időszakban. Az igazsághoz tartozik, hogy korántsem minden építési engedély jelent egyben új lakást is.

Az építési engedélyek számának növekedésében szakértők szerint nagy szerepet játszik a kormány júliustól bevezetett új lakástámogatási rendszere, a közkedvelt szocpol utódjának szánt CSOK. Ezzel azonban az a legfőbb baj, hogy a vissza nem térítendő támogatást éppen a rászorulók nem tudják igénybe venni a megkövetelt magas jelzálogfedezet miatt.

A devizahiteleken "megégett" kereskedelmi bankok pedig betűről betűre ragaszkodnak a jegybank által év elején kidolgozott és a parlament által elfogadott "fair bankolás" előírásaihoz, amely jelentősen megszigorítja a hitelhez jutás feltételeit, éppen a múlt keserű tapasztalataiból okulva.

A lakásállomány egészséges ütemben történő megújításához – hüvelykujj-szabály szerint – évente negyvenezer lakásnak kellene megépülnie, ehhez képest negatív történelmi rekordok sorát hozták az utóbbi évek, még a második világháború idején is több lakást építettek, mint a második Orbán-kormány idején.

Visszatérve a KSH számaihoz: Budapesten 88 százalékkal több lakás építését engedélyezték az első félévben, mint egy évvel korábban. A természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 57, a vállalkozások által építetteké országosan 42, Budapesten 75 százalék. Saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45 százaléka épült;

Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54, a többszintes, többlakásos épületeké 41-ről 35 százalékra csökkent, viszont több fővárosi beruházás befejeződésének hatására a lakóparkban épült lakások aránya 2-ről 9 százalékra nőtt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 m2 volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban.