Az MNB éléről a hétvégén távozó Simor András jegybankelnököt és alelnökeit tehát minden bizonnyal most is leszavazták, de ez augusztus óta már nem jelent újdonságot. Mint ahogy a 25 bázispontos csökkentésben sincsen semmi meglepő – a piaci konszenzus is ekkora kamatvágással számolt. A kamatdöntéskor rendszeresen figyelembe vett hazai és külső körülmények alakulása ezúttal egyértelműen pozitív volt.

Az infláció a tavaly szeptemberi 6,6 százalékos csúcsról januárra már 3,7 százalékra csökkent, és a tízszázalékos rezsicsökkentés valós hatása még meg sem jelent az árindexben. A februári adat már akár 3,3 százalékos is lehet az elemzők szerint. Az év során a fogyasztói árindex folyamatosan csökkenhet, megközelítve a jegybank még érvényben lévő háromszázalékos inflációs célját.

Az MNB decemberi helyzetértékelésében 3,5 százalékos árindexet jelölt meg 2012-re, ezzel szemben kormány 5,2 százalékos, tehát jelentősen felülbecsült adatra építette a költségvetést, s ennek megfelelő nyugdíjemelést hajtott végre. A monetáris tanács az utóbbi félévben rendre úgy látta, hogy a magas inflációhoz külső ársokkok vezettek – külön kiemelve az energia és az élelmiszer-alapanyagok drágulását – és arra monetáris eszközökkel amúgy sem tudnak hatni.

Ebben igazuk is lett, a megjövendölt élelmiszerár-robbanás petárda erejűvé szelídült az idők során. Gondot az előttünk álló időszakban a cégek inflációs várakozásának beragadása okozhat. Béroldalról nem nehezedik nyomás az inflációra, a rezsin megspórolt pénzét pedig döntően adósságai rendezésére fordítja a lakosság, azaz a belső fogyasztás látványos emelkedésére hiábavaló várni. Sőt, a reális forgatókönyvek fél-egy százalékos további visszaeséssel számolnak a 2013-as évre.

Az infláció tehát lejtmenetben van, míg külső piaci megítélésünk éppen javulóban van. Ezt jelzi a 3,25 milliárd dolláros kötvénykibocsátás sikere, a tartósan 300 bázispont alá csökkent országkockázati felár. Az euró árfolyama 295 forint alatt jár, s mivel az egy hónappal ezelőtti kamatdöntő ülésen a 300-as szintnél járó kurzus sem tántorította el a monetáris tanács külsős, kormánypártok által delegáltak alkotta többségét a kamatcsökkentéstől, ezért ez vélhetően most sem lehetett perdöntő tényező a szavazásnál.

Az euróövezeti adósságválság sem mélyül egyelőre tovább, igaz az olasz parlamenti választások utáni patthelyzet, az ország kormányozhatósága körül felmerült bizonytalanságok miatt e téren romolhat a helyzet.

Mindent egybevetve a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, a piacokon fél éven belül még 75 bázispontos vágással számolnak, azaz ha minden a legjobban alakul, és a Magyar Nemzeti Bank új vezetése sem veti be a kiszámíthatatlan unortodox gazdaságélénkítő politikát, akkor a kamatszint nyárra akár 4,50 százalékra is süllyedhet.