Nincs azonnali szükség arra, hogy csökkenjen az irányadó magyar  kamat - nyilatkozta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke  azelőtt, hogy a monetáris tanács hétfőn dönt a jelenleg 8,50  százalékos alapkamatról.

A jegybank elnöke elmondta azt is: az MNB nem tervezi, hogy felhasználja az Európai Központi Bank (EKB) hitelét. A múlt héten az  MNB és az EKB 5 milliárd euró értékhatárig euróhitel felvételéről állapodott meg, hogy a magyar jegybank biztosítsa az euró likviditását a magyar piacokon. Simor András rámutatott arra, hogy az EKB hitelt csak legvégső esetben használnák fel, "ha minden kötél  szakad."

Simor elvetette, hogy a magyar bankok hasonlóan vannak kitéve a  válságnak, mint az izlandi bankok, szerinte "vicces" az ezzel  kapcsolatos félelem, és teljesen kizártnak mondta a magyar állam csődjét.

Simor András a Der Standard osztrák napilap hétfői számában megjelent interjúban közölte azt is, hogy az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mert a "két ország vonatkozásában csupán annyi a közös, hogy mindketten kicsik".

Véleménye szerint Magyarországot most azért minősítik magas kockázatúnak, mert a politikusok 2001 és 2006 között felelőtlen politikát folytattak. Túl sokat költöttek, és a választóknak betarthatatlan ígéreteket tettek. Ennek az lett az eredménye, hogy 2006-ban a költségvetési deficit elérte a kilenc százalékot. Egyébiránt ez akkor még nem bolygatta fel a piacot, a befektetőknek a szempillájuk sem rebbent. Most azonban probléma, és a kormány  reagált is rá - mondta, felsorolva az intézkedéseket.

A jegybank elnöke nagy gondnak nevezte, hogy az ország a kialakult feltételek miatt, más államoktól eltérően, nem engedhet  meg magának egy konjunktúraprogramot. A költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy a piacot ösztönözze - magyarázta.

- Ez kihat a  bővülési várakozásokra is. Az egyetlen mód a helyzet kezelésére, hogy versenyképesebbé tesszük a gazdaságot és rugalmasabbá formáljuk a munkaerőpiacot.

Megjegyezte, hogy "szeretnénk az állam szerepét visszaszorítani a gazdaságban". Szavai szerint ez egyfelől a kiadások szűkítését, másfelől az adók mérséklését jelentené. Ez nem fog tüstént megtörténni, de nincs más út a növekedés helyreállítására a jelenlegi körülmények között - tette hozzá.

Kifejtette, hogy Magyarországon nincsenek rossz hitelek, mint az Egyesült Államokban, ahol a bankok alacsony jövedelmű adósoknak nyújtottak hiteleket, és mivel az ingatlanpiac konjunktúrája miatt az árak az égig szöktek, a kölcsönök nem voltak kellőképpen biztosítva

Magyarországon ezzel szemben nem volt ingatlanboom, az árak stabilak maradtak, sőt visszaestek. Ráadásul a magyar bankok olyan hiteleket nyújtanak, amelyek átlagosan a biztosítékul szolgáló  fedezet 70 százaléka körül mozognak - mondta Simor András.

- Még ha  a forint árfolyama tovább romlik is, és az adósok egyre kevésbé  tudják törleszteni a tartozásukat, a hitelezők biztonságban vannak. A magyar bankok számoltak ezzel a kockázattal devizahiteleiknél, és eleve így alakították ki ajánlatmodelljeiket.

Arra kérdésre, hogy a magyarországi zavarok milyen mértékben érinthetik az osztrák bankokat, az elnök kijelentette, hogy "csupán annyit mondhatok: ha húsz éven át nyereségre tettek szerint, most képesek lesznek néhány évet kisebb profittal is átvészelni".