A politikától független intézményekre kell bízni a költségvetési szabályok kikényszerítését - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Portfolio.hu által rendezett csütörtöki Budapesti Gazdasági Fórumon.

A jegybank elnöke elmondta: olyan független költségvetési intézményekre van szükség, amelyek nemcsak a költségvetési hiányt, hanem a strukturális költségvetési hiányt ellenőrzik. Ez utóbbi a ciklikusan kiigazított hiányt jelenti.

A kormányok hajlamosak olyan növekedési pályát felrajzolni, amelyekről a független közgazdászok tudják, hogy "nem valósak", s erre a növekedési pályára épül a költségvetés - magyarázta az MNB elnöke.

Simor András szerint a gazdasági növekedés előrejelzését, amely a költségvetés megalapozottságát segíti, ajánlatos külső intézményekre bízni, ahogy ezt például Chilében teszik 2003 óta. A chilei példa azt mutatja, hogy a 2000-ben bevezetett strukturális költségvetési szabály 2003-2008 között költségvetési többletet eredményezett - tette hozzá.

Az intézmények minősége nagyban meghatározza, hogy egy-egy ország a válság idején prociklikus, vagy anticiklikus gazdaságpolitikát képes-e folytatni. Azokban az országokban ahol jó minőségűek az intézmények, ott működött az anticiklikus gazdaságpolitika (költségvetési politika), azaz a válság előtt felhalmozott költségvetési tartalékokat fel lehetett használni költekezésre, beruházási támogatásokra, bankok megmentésére, azaz költségvetési lazításra.

Ahol viszont már 2008 előtt jelentős költségvetési hiányokkal működött egy ország, ott szükségszerű volt a prociklikus gazdaságpolitikai gyakorlat. Így ott éppen ebben a periódusban kellett csökkenteni a költségvetési kiadásokat és növelni a bevételeket - magyarázta a jegybank elnöke.

Simor kiemelte: nemcsak olyan intézményekre kell gondolni, mint a nemzeti bank, hanem az olyan intézményi rendszerekre, amelyek biztosítják például a beruházások védelmét, a szerződések betarthatóságát, a szabad profitátutalást, a fizetési pontosságot a gazdaságban, a korrupció alacsony mértékét, a jogrendet azaz a jogállamiság biztonságát és a bürokrácia minőségét.

"Ahol az intézmények erősek, azokban az országokban a költségvetési politika jobban tudja szolgálni hosszabb távon a gazdaság fejlődését" - fogalmazott Simor András.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa szerint a válság hatására nő a szociális ellátórendszerek teljesítőképessége közti különbség az Európai Unió tagállamaiban, és megugrott a fiatal munkanélküliek száma is.

Andor László szerint a válság a szociális rendszereket tekintve jelentősen megosztotta a tagállamokat. A déli, perifériális államokban a korábbi szociális vívmányok megnyirbálása van napirenden.

Az uniós foglalkoztatási biztos szerint a fiatalok munkanélküliségének emelkedése mellett jelentős gond, hogy nő a strukturális munkanélküliség, és az úgynevezett rossz munkahelyek, az alacsony jövedelmet adó, és határozott idejű munkalehetőségek száma is.