Szűkszavú közleményben tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy találkozott Matolcsy György és Simor András, a jegybank elnöke. Mint írják, Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a napokban személyes egyeztetést javasolt Orbán Viktor miniszterelnöknek annak érdekében, hogy az MNB bemutassa a devizahiteleseket érintő javaslatait a kormánynak. A miniszterelnök Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy egyeztessen Simor András jegybankelnökkel.

Simor András MNB-elnök

A Nemzetgazdasági Minisztériumban ma megtartott megbeszélés során a nemzetgazdasági miniszter a jegybankelnökkel és Kármán András pénzügyekért felelős államtitkárral, az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság vezetőjével áttekintette a világgazdasági helyzetet és a hazai folyamatokat meghatározó makrogazdasági tényezőket. Az eszmecsere során kitértek a pénzügyi rendszer stabilitását érintő kérdésekre, illetve a lakossági hiteladósok, és ezen belül a devizahitelesek helyzetére is. Hozzáteszik, a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy további védelmi intézkedésekkel segítse a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, így a devizahitelesek helyzetét is.

A jegybank ennél konkrétabb tájékoztatást adott. Mint írják, egy 10 pontból álló javaslatot fogalmaztak meg a hitelesek terheinek fokozatos, és érdemi könnyítése érdekében, s ezt Simor András át is adta a kormánynak. Az MNB olyan megoldások kidolgozását támogatja, amelyek segítik az arra rászorulókat, de közben a fizetőképes adósokat nem sodorják a nemfizetés irányába. Az MNB egyetért azzal, hogy a problémára a bankokkal közösen kell megoldást találni, azonban a pénzintézetek tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszútávú stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére.

A jegybank kénytelen a kormánnyal közösen fellépni, hiszen nem rendelkezik a kockázatok kezeléséhez szükséges hatékony szabályozói eszközökkel. Az együttműködésre folyamatosan kísérleteket tesz a jegybank, de ezek többségükben nem találnak meghalgatásra.

A Magyar Nemzeti Bank Stabilitási jelentéseiben 2001 óta folyamatosan felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, és javaslatokat tett a kockázatok kezelésének módjaira. Ráadásul a jegybank a Pénzügyi Stabilitási Bizottság ülésein, melynek tagjai az MNB mellett a PSZÁF és az akkori Pénzügyminisztérium voltak, (2010-től Pénzügyi Stabilitási Tanács) is időről-időre figyelmeztetett az árfolyamban rejlő kockázatokra, és javaslatokat tett az árfolyamkockázat szempontjából fedezetlen devizahitelezés növekedésével járó kitettségek kezelésére.

A jegybank többször felhívta a jogalkotó és a kormány figyelmét arra is, hogy szabályozói eszközökkel történő beavatkozást lát szükségesnek a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok kezelésére.

Nemrégiben a lakossági hitelek kamatozásának átláthatóvá tételét szorgalmazta az MNB, mert szerinte a bankok egyoldalúan, önkényesen, az ügyfelek számára előre nem kiszámítható módon határozzák meg a kamatok változását. Ezért kidolgoztak egy tervezetet, amely szerint kétféle hitelt lehetne kínálni: hosszabb, akár több éves kamatperiódusra rögzített kamatozásút, vagy nem növelhető feálrral - mert most ezt alkalmazzák a bankok -, referenciakamathoz kötött kamatozásút. Azt is javasolják, hogy a rendszeresen  felszámított kezelési költséget a pénzintézetek építsék be a kamatba. Utóbbit csak az új hitelekre érvényesítenék, előbbit azonban a már futókra is.

A jegybank szerint az előbbiek révén csökkene a bankok mozgástere abban, hogy a rossz hiteleken elszenvedett veszteségeiket ráterheljék a fizető ügyfeleikre. Ezért a jelenleginél is komolyabb adóminősítési rendszerre lenne szükség, amelyhez elengedhetetlen a pozitív adóslista. A legfőbb árazási elveket a jegybank törvényben rögzítené, a részletkérdéseket rendeletben szabályozná.

A devizahitelek törlesztési árfolyamával kapcsolatban azt javasolja az MNB, hogy olyan jogszabályt alkosson, amely alapján, aki akarja, az devizában is törleszthesse a hitelét, illetve szabjon gátat az árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítésének, valamint korlátozza a korlátozza a marzs (haszonrés) lehetséges mértékét.

Mindezek eddig, szemmel láthatóan falra hányt borsóként peregnek le a kormányzatról. Az MNB, különösen Simor András javaslatait gyakorlatilag sosem fogadja osztatlan siker a kabinetben.