Nem lett kevésbé vonzó, de bonyolultabb az euróövezethez való csatlakozás a válság óta - vélekedett Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán egy bécsi gazdasági konferencián. Nehéz lenne általános érvényű tanácsot adni az euróövezeten kívüli országok számára, hogy siessenek-e belépni a valutaunióba - mondta a magyar jegybankelnök az Euromoney konferencián, más központi banki vezetőkkel közös pódiumbeszélgetés keretében.

Magyarországot illetően úgy vélekedett, a magyar gazdaság integrációs foka - kereskedelmi, pénzügyi és monetáris értelemben is - egyértelműen olyan környezetet jelent, amelyben van értelme csatlakozni. De nemcsak a névleges maastrichti kritériumoknak kell teljesülniük, hanem más tényezőknek is, amelyek eléggé rugalmassá teszik a gazdaságot ahhoz, hogy a monetáris politikától függetlenül is működjön - tette hozzá. "Pufferekre" van szükség a fiskális politikában, a munkaerő-piacon, a termelési és szolgáltatási szektorban - mutatott rá.

Andzrej Raczko, a lengyel nemzeti bank igazgatósági tagja elmondta: Lengyelország számára nem az a kérdés, hogy csatlakozzon-e, hanem hogy mikor. Rámutatott: az ország hosszú távú versenyképességére is figyelemmel kell lenni.

Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsi tagja szintén úgy vélekedett, nemcsak a nominális feltételek teljesítésének kérdése, hogy egy ország csatlakozzon-e az euróövezethez, hanem a reálgazdaságot is meg kell vizsgálni. Így például az ország versenyképességét és azt, hogy milyenek a fenntarthatósági kilátásai. Minden országnak magának kell döntenie, hogy melyik a legjobb út számára. "Minden uniós tagállamnak joga van csatlakozni, de nincs automatizmus" - tette hozzá. Ugyanezeket a szempontokat az EKB-nak is meg kell vizsgálnia minden egyes országnál - tette hozzá.