Néhány hónapja, a Lehman Brothers csődje után, új világ született – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége találkozóján. A piac olyan üzenetet kapott, amire nem számított, ugyanis úgy ment csődbe egy amerikai nagybank, hogy még a betéteseket sem mentették meg. Ha pedig ez megtörténik, akkor bármi megtörténhet. Menteni kell pénzt – vették a jelet a piacok.

A válság olyan méreteket öltött, ami miatt a kockázatok értékelésében mindenki váratlanul érő változás következett be. Ez a krízis azokat az országokat – köztük Magyarországot – érintette legérzékenyebben, amelyek magas fizetési mérleg és költségvetési hiánnyal küszködtek. Ezekből az államokból kezdték masszívan kivonni a pénzt a külföldi befektetők.

Simor András szerint Magyarország érzékenységének okait nem a közelmúltban találjuk, kérdés hogyan lehetett volna úgy hiányt csökkenteni, hogy ne lassuljon le ennyire a gazdaság. - Biztos meg lehetett volnatenni, de akkor a terheket másképp kellett volna elosztani - állítja. Tavaly a kormány úgy döntött, a terheket főképp a gazdaságra hárítja - például adóemeléssel, a visszafogott állami beruházásokkal. Választhatta volna a lakosságot is, a szociális rendszer átalakításával, de ezt a kormány nem volt hajlandó meglépni – mondta.

Erre a gazdaság egy nagyon komoly visszaeséssel reagált. Ez ma azért okoz problémát, mert a lassulás magas eladósodottsággal párosul, ami – tette hozzá – egyáltalán nem olyan vészes, mint amilyennek beállítják. Magyarország nettó külföldi adóssága ugyanis nem a GDP száz, hanem csak 45 százaléka. A Bokros–csomag  idején volt utoljára ennyi. Ennek kevesebb, mint a fele fedezi az államháztartás hiányát, a többi elsősorban a bankszektor külső adósságát jelenti, a pénzintézetek ugyanis ebből finanszírozzák a hitel kihelyezéseiket.

Meg lehet kérdezni, ki a felelős a kialakult helyzetért. Nincs ilyen, mert mindenkinek része van benne.
A Magyar Nemzeti Bankról sokan azt mondják, nem kezelte jól a válságot. Kullogott a folyamatok nyomában, késve reagált, és nem mert időben vállalni olyan lépéseket, amelyek ugyan szokatlanok, ám szükségesek. Ezzel szemben Simor András nagyon aktívnak ítélte meg az MNB-t. Mint mondta, október közepén nagyjából 1500 milliárd forintot vásároltak külföldiek spekulációs céllal. Nem látták a folyamat végét, ezért emelték meg a jegybanki alapkamatot három százalékkal. Október 23. előtt, amikor a magyar tőzsde zárva volt, a piacon csak forint eladók voltak, vevők pedig sehol. Az MNB két dolgot tehetett, vagy vásárolni kezd, vagy megdrágítja a spekulációt.

Utóbbit választotta. Arra a kérdésre, hogy miért épp 3 százalékkal, az elnök szerint nincs válasz, "megérzésre" cselekedtek. Szerinte ez egyébként nem is számít, hiszen a lényeg, hogy hatott a lépés. A forint relatív esése – a hozzá hasonló devizákhoz képest – megállt, és erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz. A következő hétfőn ehhez jött az IMF készenléti hitel bejelentése, amely bizalomerősítő volt., ám nem megoldás, hiszen ennek révén a kormány csupán időt nyert, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a stabilizáció érdekében.

Az MNB azt is látta, hogy devizahiány van az országban, a pénzintézetek egymás közötti hitelezése is megtorpant. Ezért fordultak az Európai Központi Bankhoz, amelytől öt milliárd euró kölcsönt kapott a devizahitelezés helyreállítására. Ez megint jól hatott, mert napról napra kisebb az igény erre a biztonsági hálóra, és nem csak az MNB ment le az euró kamattal, hanem a bankok is olcsóbban adnak egymásnak ilyen hitelt.

Belépett az MNB az állampapírpiacra is, habár nem az ő dolga, hogy megvédje az államot, és megbirkózzon a piaccal – mondta Simor. Extrém helyzet volt, akkora sokk érte a piacot, hogy valakinek át kellett hidalnia ezt a problémát, ezért kezdett állampapírokat vásárolni a jegybank.
Simor szerint ezzel megint csak időt adott a piaci szereplőknek az alkalmazkodáshoz. Hatott – mondta Simor András – az állampapírpiac a normalizálódás útján van. Hozzátette, a jegybanknak abban is kezdeményező szerepe volt, hogy az IMF-hez forduljon Magyarország.

A jegybankelnök szerint a 20 milliárd euró sok mindenre elég, az összeg 30 százaléka a teljes magyar államadósságnak, többszöröse a külföldiek kezében levő államkötvényeknek, sokszorosa annak amit jövőre külföldre ki kell fizetni. A pénz azonban csak rövid távon segít, mert ha nem áll vissza a bizalom az ország iránt, akkor az isten pénze is kevés lesz a normális működéshez. Szerinte a  csomaggal megint időt kaptunk a hosszabb ideje fennálló problémák megoldására. Kifejtette: a kormány által  várt 3,4 százaléknál alacsonyabb lehet az idén a deficit, ha az utolsó hetekben a kormány nem költ túl sokat, akár 3 százalék alá is csökkenhet.

Simor András szokatlanul éles hangvételben beszélt arról, hogy bármit tesz a kormány, vagy a jegybank, bírálat éri. - Ez a ha van sapka, ha nincs sapka tipikus esete – mondta. A banktámogató csomag esetében ha kapnak pénzt a bankok, az a baj, ha feltételeket szab a kormány, az a baj. Arról pedig, hogy sokak szerint a külföldi tulajdonban levő pénzintézeteket nem kellene kisegíteni, azt mondta: az emberek használják már végre az agyukat, értsék meg, nem lehet különbséget tenni bank és bank között.