Simor: újabb kiigazítások kellenek
További kiigazító lépések nélkül nem lesz tartható a konvergenciaprogramban megjelölt 2013-as hiánycél – válaszolta mai sajtótájékoztatóján a Népszabadságnak Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, akitől azt kérdeztük, hogy az eddig megismert intézkedések alapján kikerülhetünk-e a túlzottdeficit-eljárás alól. A 2004, tehát uniós tagságunk óta folyó eljárás jövőre megszűnhet, legalábbis ilyen jelzést küldött tavasszal Brüsszel. Az a veszély tehát elvileg elmúlt, hogy az EU esetleg elzárja a kohéziós alapokhoz való hozzáférésünket, ami az egyik lehetséges büntetése a szabályhoz nem alkalmazkodó tagállamoknak.
Időközben azonban több olyan kormányzati terv – mint a munkahelyvédelmi akcióterv vagy a tranzakciós illeték – is megfogalmazódott, amelyek bizonytalanná teszik a hiánypálya befutását. Ezt a két intézkedést nevesítette Simor András is a kockázatok között. Az elnök szerint a tranzakciós illeték esetében – amely Simor szerint szóba került az MNB és a hitelnyújtók közti tárgyaláson – nem érdemes 100 milliárd forintnál nagyobb bevétellel számolni, mert ami a jegybanktól a kormány elképzelései szerint befolyna, azt később úgyis vissza kellene pótolni. S az sem biztos, hogy a tranzakciós illeték abban a formában valósul meg a jegybank esetében, ahogy a parlament által elfogadott törvény előírja. Ezt ugyan ilyen kategorikusan nem jelentette ki az MNB elnöke, de abból, hogy az illeték téma volt a jegybank vezetője és az IMF és EU delegációja között az elmúlt napokban tartott találkozón (ma egyébként újra összeülnek a felek), arra lehet következtetni, hogy a hitelnyújtóknak vannak kétségeik az illeték kivetésével kapcsolatban.
Tisztábban azután fogunk látni, hogy az Európai Központi Bank elkészül az illetékszabályozás értékelésével. Erre akár napokon belül sor kerülhet, nem kizárt, hogy már ma – derült ki a tájékoztatón. Az előzmények alapján nem lenne meglepő, ha az EKB aggályosnak találná az illeték kiterjesztését a magyar központi bankra.
Simor az IMF-tárgyalásokról részleteket nem kívánt közölni, de annyit a kérdésünkre elmondott, hogy a delegáció jól felkészült, saját modellekkel, számításokkal rendelkezik, „nehéz nekik újat mondani a magyar gazdaságpolitikáról". Elmondása alapján egyébként a tárgyalások első szakaszában általában a gazdaságpolitikai pályát tekintik át a felek. Más kérdésre válaszolva elhangzott az is, hogy a kormány és a jegybank képviselői külön-külön tárgyaltak az elmúlt egy héten a delegációval, együttesen majd a záró szakaszban ülnek asztalhoz. Ennek időpontját Simor nem tudta megbecsülni, mint ahogy azt sem, hogy mikor folytatódhatnak egyáltalán a tárgyalások, amelyek első fordulója szerdán zárul. Korábbi kormányzati jelzések alapján erre valamikor augusztus végén kerülhet sor.
A monetáris tanács mai ülésén hét százalékon tartotta az alapkamatot, a tartás melletti szavazati arány meggyőző volt – Simor „jelentősnek" nevezte – a várakozásokhoz képest. A jegybanki retorikában a jelentős 5:2-es arányt szokott jelenteni (a túlnyomó utal a 6:1-es arányra, a szoros a 4:3-asra), vagyis a múltkori szavazáshoz képest többen voksoltak egy 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett. A döntéshez fűzött közlemény, valamint a Simor tájékoztatóján elhangzottak alapján a kilátások nem túl rózsásak: a gazdasági növekedés jövőre is elmarad a potenciálistól, az infláció leghamarabb 2014-ben csökkenhet a 3 százalékos célig, a reálkeresetek csökkenni fognak.
