Simor: nem lehet lazítani
A mennyiségi lazítás a nulla kamatszint eléréséig csak a kockázatok növekedését hozza magával, és csökkenti a monetáris politika átláthatóságát – búcsúzott Simor András a Magyar Nemzeti Bank éves jelentése kapcsán tartott, ám jegybankelnökségének egész hatéves működését értékelő sajtótájékoztatón. Szerinte a növekedés közvetlen támogatására monetáris politikai eszközökkel csak korlátozottan volt lehetőség, a jegybank csak közvetetten, az árstabilitás fenntartásával, a piacok és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának védelmével segíthette a bővülést.
A távozó jegybankelnök azt mondta: pihenni szeretne. Politikus nem lesz, a pénzügyi szektorban sem fog dolgozni – de szavaiból az derült ki, van terve: saját erőből épített hazai sikersztorik mellé szeretne állni.
Simor szerint bevált az inflációs célkövetés rendszere, a kétszámjegyű fogyasztói árnövekedés ütemében közeledtünk az eurózóna szintjéhez. Bár nem sikerült elérni az inflációs célt, ezt a teljesítményt azonban azt figyelembe véve kell értékelni, hogy olyan ársokkok érték a gazdaságot (válság, adóemelések, élelmiszer- és energiadrágulások), amelyekkel a jegybank nem tud mit kezdeni. Újabb üzenetként pedig azt mondta, hogy tartósan alacsony infláció csak ezt támogató költségvetési politikával érhető el.
A jegybankelnök azt mondta: az IMF/EU-megállapodással katasztrófától mentették meg az országot, valamint a jegybank gyorsan és hatékonyan kezelte a válságot, megerősítette a piacokat, segítette a hitelezés fenntartását számtalan intézkedéssel, növelte az állampapírpiac ellenállóképességét, és aktívan járult hozzá a válság negatív hatásainak mérsékléséhez.
Simor beszélt a jegybank eredményeiről – a devizatartalékot jól fektették be, fejlesztették a kockázatelemzést, egymilliárd forintot spóroltak a 200 forintosok bevezetésével, visszaszorították a pénzhamisítást, bevezették a nap közbeni átutalást, és ezzel Európa legjobbjai vagyunk. Szó volt a kudarcokról, például, hogy a jogszabályalkotók nem fogadták meg számtalan javaslatukat, így például a magáncsőd intézményét nem vezették be.
Hosszú magyarázat szólt a jegybank veszteségéről – amit a devizatartalék finanszírozása okoz, nem a gazdálkodás –, és Simor hangsúlyozta, hogy az MNB az elmúlt években nem szorult tőkefeltöltésre. A saját gazdálkodásukról szólva az elnök inkább arról beszélt, hogy reálértéken hat év alatt a működési költségeket 40 százalékkal csökkentették, míg a bérköltség 47 százalékkal mérséklődött.
