Eddig jogi kérdés volt, mára viszont gazdasági kérdéssé vált a jegybankelnök fizetése, ezért hozta meg most a döntést, hogy immár egy forintért végzi a munkáját – magyarázta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank első embere az origónak adott interjújában. Reméli, hogy ezt követően immár valóban a lényegről, a jegybanki függetlenségről kezdődhet meg a vita. A helyzetnek egyébként többféle feloldása lehetséges – mondja. A parlament visszaállíthatja a 2010 szeptembere előtti helyzetet, vagy leül tárgyalni a jegybank vezetésével, és kialakít egy kompromisszumot. Arra az EU is többször felhívta a figyelmet, hogy nem a fizetés csökkentésével van gondja, hanem annak módjával.

Ugyanakkor hozzátette: az MNB-vezetők bérezését illetően jelenleg alkalmazott megoldás jogsértő. Sérti az EU jogrendszerét, de mivel az EU-jog Magyarországon is közvetlenül érvényes, ezért a magyar jogot is sérti. Ez másfél év óta zajló procedúra, amelynek eddig nem igazán volt tétje. Most, hogy a hitelmegállapodás megkötésének előfeltétele a vita megoldása, a tét az ország biztonsága.

Már korábban is fordult egyébként olyan ajánlatokkal a kormányhoz, amelyben nem a fizetéséhez kötötte a megoldást. Ezekben nem próbálták feltételhez kötni azt, hogy ezeknek a tárgyalásoknak mi legyen a kimenetük. Állítása szerint ilyenkor semmilyen jövedelemszinthez nem ragaszkodott. Egyvalamit kért: azt, hogy legyenek tárgyalások, pontosan azért, mert hónapok óta előre látható volt, hogy ez a probléma akadálya lehet a pénzügyi megállapodásnak. A kormány november 17-én fordult az EU-hoz és az IMF-hez a hitelmegállapodás érdekében. November 23-án egy kormányülésen már azt mondta, hogy ebből gond lesz, tárgyaljunk.

Arra a kritikára, amely a jegybank felügyelőbizottsága részéről érkezett, amely szerint a vezetők bére magasabb a kereskedelmi banki átlagnál, Simor úgy reagált: a jelentés nem a felsővezetők, hanem a stáb béréről szólt, de egyszerűen nem igaz, amit írnak. Független szakértőt is felkért az MNB ennek megvizsgálására, a tanulmány pedig azt mutatja, hogy az MNB pontosan betartja a 2001 óta (2001-től Járai Zsigmond volt az MNB elnöke) érvényben lévő bérstratégiát.

Az utóbbi időben a másik problémássá vált kérdéssel, a jegybankelnök eskütételével kapcsolatban megjegyezte: ez a probléma rá és a jegybankban jelenleg dolgozó vezetőkre nem vonatkozik, hiszen ő 2007-ben tett esküt.

Úgy gondolja, a vita hátterében egészen más húzódik meg. Szerinte az EU alapvetően bizalmatlan amiatt, hogy a kormány által az MNB-be kinevezendő jövőbeni vezetők milyen célokat követnek majd valójában. Ez a bizalmatlanság tükröződik ebben a látszólag formális ügyben. Az EU azt szeretné, hogy mindenkori döntéseiket függetlenül eljárva, kizárólag a jegybanktörvény értelmében hozzák meg az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás céljait követve.

A jegybank jelenlegi függetlenségét firtató kérdésre egyébként úgy válaszolt Simor, hogy „vegyesek a tapasztalataim, maradjunk most ennyiben.” Azt is megjegyezte: a békekötés a jegybank és a kormány között nem rajta fog múlni.

Az MNB múlt héten bejelentett lépése, amely a hitelkínálat javulását ösztönözné, ugyanakkor nem a kormánynak, hanem a gazdaságnak szól.

Az EU-IMF tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette: konkrétumról nem tud. A jegybank képviselői ugyan részt vettek azokon az előzetes találkozókon, amelyek Brüsszelben, Frankfurtban és Washingtonban Fellegi Tamás vezetésével zajlottak, de azokon dátumok nem hangzottak el. Az EU és az IMF is világosan kifejtette, hogy előfeltételeik vannak a tárgyalásoknak, amelyek nem szűkülnek le az úgynevezett jogsértési eljárásokra.