Simor: ingyenebéd nincs, ingyenmunka van!
Ezúttal meglepetések nélküli eredményt hozott a jegybank monetáris tanácsának ülése. A héttagú testület most nem látott okot arra, hogy a hét százalékon álló alapkamaton változtasson. Bejöttek tehát az elemzői várakozások. Simor András a döntést követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kamattartás mellett volt még egy 25 bázispontos csökkentésről szóló javaslat is, de az előbbit fogadták el – túlnyomó többséggel.
A helyzetet elemezve megállapították, az infláció huzamosabb ideig a célként meghatározott 3 százalék fölött marad, ezt a szintet 2013 első felében érheti el. A januártól élő adóemelések és a hirtelen forintgyengülés miatt a múlt hónapban meglepően magas, 5,5 százalékos volt a fogyasztói árindex, de ebből az egyszeri adatból messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni – tette hozzá a jegybankelnök.
Szerinte a megugrásban szerepet játszott, hogy az áfaemelés lehetőségét megragadva a cégek a korábban elhalasztott áremeléseket is megpróbálják most beépíteni áraikba. A következő hónapok döntik el, milyen sikerrel. Belső keresleti oldalról nem lát a jegybank az infláció felgyorsulására utaló jeleket, a lakossági fogyasztás nem élénkül, ennek okaiként Simor a bizonytalan jövedelemkilátások, az adóemelések hatásai mellett a költségvetési hiánycél tartásához szükségessé váló újabb intézkedéseket említette.
A beruházások élénkülésére is hiábavaló várni, ebben a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a nehezebb hitelezési feltételek mellett a külpiaci kilátások bizonytalansága is szerepet játszik. Az érdemi gazdasági növekedés 2013-ban indulhat meg, az idei évre 0,1 százalékos GDP-bővülési várakozást tart érvényben az MNB.
A kamattartásban közrejátszott az is, hogy a globális befektetői hangulat javult az elmúlt hónapban, hasonlóan az országkockázati megítélésünk is, miután a kormány hangsúlyozottan kommunikálta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik az EU/IMF párossal a Magyarországnak nyújtandó hitelkeretről. Ezt az MNB is kiemelten fontosnak tartja.
Megítélésünk további, tartós javulásához azonban szükség van az IMF/EU-hitelmegállapodásra – szögezte le a jegybankelnök. A kilátásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a pénzpiacok volatilitása óvatos, körültekintő monetáris politikát vár el a monetáris tanácstól.
A jegybankelnök még nem kapott választ a kormányfőtől a múlt héten tett felajánlására, miszerint 2010-ig visszamenőleg hajlandó havi egy forintért ellátni feladatait, amennyiben ezzel elősegíti az EU/IMF-fel való megállapodást. A Simor Andrásra is vonatkoztatott 2 milliós fizetési plafon ugyanis sérti a jegybanki függetlenséget, ezt az EU és az Európai Központi Bank máig sérelmezi. Simor a fizetésének egy forint feletti részét hátrányos helyzetű közgazdászhallgatók képzésére ajánlaná fel.
Türelmesen vár a miniszterelnöki válaszra – tette hozzá, megemlítve, hogy tavaly novemberben a kormányülésen már felajánlotta, hogy tárgyaljanak a fizetéséről, elhárítandó a hitelmegállapodás útjában álló jogi akadályokat. Választ akkor sem kapott. Többet nem tehetek az ügyben – mondta a jegybankelnök.
Újságírói kérdésre, hogy nem érzi-e képmutatásnak az egyforintos jótékonykodást azután, hogy pár hónapja a devizahitelesek ügyében azt mondta, hogy nincsen ingyenebéd, most pedig maga vállalna ingyenmunkát, Simor elmagyarázta: az ingyenebéd közgazdasági kategória, azt értik alatta, ha valakiknek adunk a közösből, azt másoktól kell elvonni, akár adó formájában.
Ami az ingyenmunkát illeti, ilyen ma is létezik és a jövőben is lesz – mondta, utalva arra, hogy a jegybanki dolgozók egyszer egy évben közösen építenek játszóteret valamelyik rászoruló hazai településen.
