Folytatódott a kamatcsökkentési ciklus, a jegybank monetáris tanácsa újabb 25 bázisponttal 5,25 százalékra szállította le az irányadó kamatot. A tartásra és a csökkentésre vonatkozó javaslat közül utóbbi szűk többséggel kerekedett felül, ez a számok nyelvén a 4-3-as szavazati arányt jelent.

Az MNB éléről a hétvégén távozó Simor András jegybankelnököt és alelnökeit minden bizonnyal most is leszavazták, de ez augusztus óta már nem jelent újdonságot.

Mint ahogy a 25 bázispontos csökkentésben sincsen semmi meglepő – a piaci konszenzus is ekkora kamatvágással számolt. A kamatdöntéskor rendszeresen figyelembe vett hazai és külső körülmények alakulása ezúttal egyértelműen pozitív volt – jelezte Simor a döntés részleteit ismertető tájékoztatóján.

Kérdésre válaszolva Simor András elmondta: ha a kormány ki szeretne kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor mielőbb intézkednie kell a hiánycsökkentő lépésekről. Az MNB számításai szerint az idei államháztartási hiány csak akkor tartható 3 százalék alatt, ha a tartalékokhoz nem nyúlnak hozzá.

Az Európai Bizottság pénteken ismertetett prognózisa szerint még ebben az esetben is 3,4 százalékos GDP-arányos deficit várható mind az idén, mind jövőre. A hiány leszorításához bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő intézkedéseket kell hozni, vagy ezeket kombinálni – húzta alá a jegybankelnök, hozzátéve: a döntés a kormány kezében van.

A gazdaság élénkítéséhez más típusú intézkedések kellenek, a kamatcsökkentésekkel ugyanis – az utolsó hét hónap tapasztalata szerint – nem lehet eredményt elérni. A hitelkínálat szűk, a hitelfeltételek szigorúak, és a vállalkozások szempontjából tökéletesen mindegy, hogy 8 vagy 3 százalékos alapkamat mellett nem jut forráshoz az igénylő.

Bár a növekedés az exportpiacok élénkülésével lassacskán elindul, a bővülés csak nagyon mérsékelt lehet a belső fogyasztás alacsony szintje miatt. A magyar gazdaság nagy gondja, hogy növekedési potenciálja igen alacsony szintre süllyedt: nulla és fél százalék közötti tempóra van hitelesítve.

Simor kitért az MNB ellen indított támadásokra is. Mint ismert, a jegybank vezetését törvénysértéssel gyanúsítják, mivel 2008 és 2010 augusztusa között a hazai kereskedelmi bankok üzleti adatait napi rendszerességgel kiadta az országot hitelező Nemzetközi Valutaalapnak és az elektronikus iratkezelési rendszere sem volt auditálva. Az MNB és Simor visszautasította és megalapozatlannak nevezte a Állami Számvevőszék ezen megállapításait.

A jegybankelnök a hétfői parlamenti bizottsági meghallgatása után a kormánypártok által megszavazott elmarasztaló határozattal és a jegybank ellen tett feljelentésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy ezek is ott végzik, ahol az eddigiek: a kukában. Hozzátette: bízik abban, hogy a hatóságok a részletes és megalapozott vizsgálatot követően hasonló következtetésre jutnak.

Eléggé szánalmas procedúrának tartom az egészet – zárta le a témát.

Hatéves elnöki ciklusának legpozitívabb eredményei között a forint árfolyamsávjának 2008-ban történt eltörlését, valamint azt említette, hogy a 20080ľ2009-es világválság idején sikerült az EU/IMF-megállapodással az ország helyzetét stabilizálni. Erre büszke vagyok és az is maradok – mondta. A sikerek közé sorolta a napon belüli átutalási rendszer bevezetését és azt, hogy a jegybank a sok alantas támadás ellenére mind jogilag, mind tartalmilag meg tudta őrizni a függetlenségét, és ma ezt a korábbinál is jobb MNB-törvény garantálja számára.