A MagNet Bank szűrőrendszere – a pénzintézet közösségi jellege miatt – korábban nem volt túl szigorú – indokolta sajtótájékoztatóján Fáy Zsolt elnök, hogyan fordulhatott elő, hogy 2013 októbere és 2014 februárja között kilenc számlát nyitottak a pénzintézetnél bissau-guineai útlevéllel.

Mint ismert, a gyanú szerint az egyik számla Simon Gáboré, az MSZP korábbi elnökhelyetteséé. A Magyar Nemzet korábbi információja szerint február 10-én Simon Gábor a Magnetnél nyitott számlát, amelyen egy ismerősén keresztül helyeztetett el 75 millió forintnak megfelelő devizát Gabriel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevele segítségével. (A Derdák Simon anyjának leánykori neve.)

Az említett kilenc számlából csak az egyiken volt pénzmozgás. A tranzakció értéke meghaladta a jogszabályban meghatározott 3,6 millió forintos határt, ezért azt a bank jelezte az illetékes hatóság felé.

Amint arról korábban beszámoltunk: a bissau-guineai útlevelekkel eszközölt számlanyitások miatt vizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. Fáy Zsolt tájékoztatása szerint az eljárás még nem zárult le, legalábbis annak eredményéről értesítést, határozatot nem kaptak.

Az MNB március végi közleménye szerint a jegybank a célvizsgálat során ellenőrzi, hogy a Magnetnél megfelelően kezelik-e az egyes külföldi állampolgárságú természetes személyek számlanyitásai kapcsán felvetődő magasabb kockázatokat.

– Jóhiszeműen, de hibáztunk, az útlevél-ügy tanulságaiból okulva szigorítottunk az ügyfelek ellenőrzésének, azonosításának metódusán – mondta el az elnök. Bevezették például, hogy a Transparency International korrupciós indexsorát alkalmazva a rangsorban az első száz ország után következő államokból érkező, a banknál számlát nyitó személyeket a korábbinál lényegesen szigorúbb vizsgálatnak vetik alá.

A bankra irányuló kéretlen figyelemből egyébként profitál a MagNet. A bank ismertsége nőtt, a korábbi egy-két százalékkal szemben a vezetőség szerint ma már a lakosság 5-10 százaléka hallott a pénzintézetről. A korábbinál többen nyitnak számlát is a banknál, csak idén kora tavaszig 1800 új ügyfelet szerzett a bank.

A MagNet amúgy nemrég zárta le az olasz Banco Popolare magyar leányvállalatának beolvasztását, a bankot tavaly vásárolta meg a hazai pénzintézet. Jelentős részben az akvizíciónak köszönhetően a MagNet mérlegfőösszege a 2012-es 83,8 milliárd forintról 2013 végére 117,5 milliárdra emelkedett.

Az alkalmazottak száma 151-ről 227-re, míg az adózás utáni eredmény 102 millióról 312 millió forintra nőtt. (Utóbbi azért is figyelemre méltó, mert a magyar Banco Popolare a beolvasztás előtti évben másfél milliárdos veszteséggel működött.)

Nagyot ugrott a hitelállomány is, az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök összértéke az egy évvel korábbi 29,5 milliárdról 45,9 milliárd forintra emelkedett. A nem teljesítő lakossági hitelek állománya ennek ellenére mindössze 11 százalék, szemben a szektorátlag közel 19 százalékkal.

Ez jórészt annak köszönhető, hogy kevés devizaalapú jelzáloghitelt kezel a bank, amely csak a devizahitelezés utolsó évében, 2007 és 2008 között foglalkozott ilyen kölcsönök kihelyezésével. A svájci frank alapú hitelek száma Fáy Zsolt elmondása szerint nem éri el a százat. (Emellett vannak ugyan euróalapú hitelek is, de a teljes állomány azokkal együtt sem jelentős.)

A kölcsönök mintegy negyede egyébként lakáshitel, a túlnyomó többsége, közel háromnegyede pedig kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsön. A bank részt vesz az MNB kkv-szektornak szóló növekedési hitelprogramjában.

A MagNet jogelődje, a HBW Express Takarékszövetkezet 1995-ben jött létre. A takarék 2008-ban alakult át, s a HBW Express Bankban akkor szerzett 30 százalékos részesedést a spanyol Caja Navarra pénzintézet. A HBW 2010 óta MagNet Magyar Közösségi Bank néven működik. A MagNet alapító tulajdonosai 2013-ban kivásárolták a Caja Navarrát felvásárló, szintén spanyol La Caixa-t, így azóta kizárólag magyar magánszemélyek kezében van a MagNet.

A névváltás új működési formát is jelentett, a MagNet úgynevezett közösségi bankká vált. Az etikus, vagy közösségi bankmodell lényege, hogy a pénzintézet a befektetésekkel és hitelekkel kapcsolatban odafigyel azok társadalmi és környezeti hatásaira. A bank arra törekszik, hogy etikus, társadalmilag felelős befektetések, a társadalmi felelősségvállalást, a méltányos kereskedelmet, az etikus fogyasztást támogassa.