Selmeczi nem akar nyugdíjtőzsdézni
A tisztán állami nyugdíjrendszerbe most visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonát csak állampapírban vagy készpénzben adhatnák át a kasszák a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak – ez a lényege annak a törvénymódosító javaslatnak, melyet ma nyújtott be a parlamentnek a már nem miniszterelnöki nyugdíjvédelmi megbízott Selmeczi Gabriella.
A Fidesz országgyűlési képviselője és szóvivője a változtatást azzal indokolja: így elkerülhető, hogy a legutóbbi, 2011-es visszalépési hullámhoz hasonlóan az árfolyamok változásából adódó kockázatokat és esetleges veszteséget az állam viselje. Mint ismeretes: tavaly a nyugdíjpénztárak egyszerűen átadták a távozó tagok vagyonát az alapnak, így az állam a készpénz és az állampapír mellett befektetési jegyekkel, részvényekkel és kötvényekkel is "gazdagodott" - ezeknek egy része azóta is megvan. (Bizonyos tőzsdei cégek, így például a Mol, a Rába vagy a Richter papírjait nem is szándékozik eldani az állam.)
A javaslat szerint a pénztáraknak május végi árfolyamokon kell elszámolniuk a vagyonnal, s szeptember végéig van lehetőségük arra, hogy készpénzre, illetve állampapírra konvertálják az egyéb tételeket, majd legkésőbb október 12-ig kell elszámolniuk az alappal, vagyis addig kell átadniuk a vagyont. Előbbi azt jelenti, hogy a május vége és a szeptember vége közötti időszakban, vagyis amíg át nem váltják a részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket, az árfolyamkockázatot a pénztárak futják. (Az állampapíroknak egyébként legalább olyan arányban kell lenniük az átadandó csomagban, mint amilyen arányt a törvény az adott portfólióhoz - klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési - előír.)
Lapunk által megkérdezett pénztárvezetők szerint roppant váratlan a módosító javaslat, s egyelőre nehéz szavakat találni rá. A benyújtott módosítás szerint az világos, hogy az állam nem akar kockázatot viselni, de akkor ki – tette fel a kérdést. A pénztáaknak nagyon kevés a működési tartaléka, abból aligha tudna mindeni fizetni. Ha a maradó tagokkal számlájával szemben kellene ezt az elvárást érvényesít nagyon méltánytalan lenne. Nehéz felérni ésszel, hogy miért kell ilyen bizonytalan helyzetet teremteni.
Fordított helyzetben is ugyanez a bizonytalan megvan. Ha az elszámolás után az árfolyamok felfelé mozdulnak, akkor nem világos, hogy a értéknövekedéssel mi lesz. Az lenne a legrosszabb, ha május vége és szeptember vége között esetlegesen felgyűlő nyereséget elvennék, de a veszteséget a pénztáraknak kellene állniuk – jegyezték meg. Egy ugyancsak név nélkül nyilatkozó részvénypiaci szakember sem volt „elragadtatva” a módosító javaslattól. Ahogy fogalmazott: a hír után az első felindulásból tett piaci kommentárokat nem lehetne idézni. Kicsit lehiggadva az a gond, hogy az utolsó pillanatban született lényeges változtatás az ügyben.
Kérdésünkre elmondták, hogy a PSZÁF számai és a tavaly átadott vagyon esetében megismert részvényhányadok alapján most azt lehet mondani, hogy a hazai részvényportfólió 8-10 milliárd forint között húzódhat. Ha ezt záros határidőn belül piacra kell dobni, hogy teljesíteni tudják a törvényalkotók elvárásait, attól azért nem omlana össze a piac. Ez az összeg két átlagos tőzsdei nap forgalmának felel meg. Némi nyomást tehát jelentene, de ami várható fejlemény lenne, hogy a vevők óvatosabbá válnának, ami azért nyomás alá helyezhetné a piacot.
Akadt olyan vélekedés is, amely szerint lehet, hogy a módosítással az állam azt szeretné elkerülni, hogy 25 százalék fölé kerüljön a MOL-ban. Ekkor ugyanis nyilvános ajánlattételt kellene tennie. Ez azonban két okból is nehezen képzelhető el. Ahhoz, hogy ez megtörténjen – a mai árfolyamon – mintegy 6,5 milliárd forintnyi részvénycsomagot kellene még szereznie. Ekkora részvényportfolió pedig szinte biztosan nincs az átlépő tagok vagyonában. (A teljes hazai részvényvagyont 8-10 milliárdra teszik, vagyis ennek szinte csak MOL-papírokból kellene állnia.) Ezen kívül ha ez mégis megtörténne akkor is el tudná kerülni az állam ezt a helyzetet, hiszen eladhatna a már meglévő csomagból annyit, hogy a 25 százalékot ne lépje át – tette hozzá egy elemző.
A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a hozamgarantált tőke feletti összeg, vagyis a reálhozam kiszámítását a magánnyugdíjpénztáraknak május 31-ig kell elvégezniük, méghozzá úgy, hogy az elszámolási időszak utolsó két hónapjára a márciusi inflációs rátát kell alkalmazniuk, mivel az áprilisi és a májusi inflációs adatokat jóval május 31-e után publikálja a Központi Statisztikai Hivatal.
Pénztáraknál érdeklődésünkre elmondták, hogy a május 31-i elszámolási napot követően június 7-én tudnak a reálhozamokról információval szolgálni.