Segély helyett támogatás
Az új szisztéma egy csapásra megfelezné a rendszeres szociális segélyezettek számát. Jelenleg mintegy 185 ezren jogosultak erre a juttatásra, amely a legkisebb nyugdíj 90 százalékáig egészíti ki a jövedelmet, ez az idén 27600 forint, de egy családnál összesen nem haladhatja meg a mindenkori nettó minimálbért. A szociális tárca által készített tervezet szándékai szerint úgy teremtene a mostaninál egyértelműbb helyzetet, hogy a segélyezettek köréből kiemelné azokat, akik munkára képesek. Ők a jövőben nem segélyt, hanem egy újonnan bevezetendő ellátást, közfoglalkoztatás-pótló juttatást kapnának, abban az esetben, ha az önkormányzat vagy az állami foglalkoztatási szolgálat nem tud számukra sem munkát, sem képzést adni.
A rendszeres szociális segélyre a jövőben azok lennének jogosultak, akik - amellett, hogy jövedelmi helyzetük ezt indokolja - betöltötték 55. életévüket, három vagy több gyereket egyedül nevelnek a háztartásukban, egészségi állapotuk miatt nem alkalmasak munkára, az önkormányzat külön rendeletben mentesíti őket, illetve a családsegítő központoknál személyre szabott beilleszkedési programban vesznek részt. A számítások szerint a jelenlegi támogatotti körből ezen kritériumoknak alapján mintegy százezer ember lenne továbbra is jogosult az rendszeres szociális segélyre.
Mindazok pedig, akik szociális helyzetük alapján jogosultak a segélyre, de munkavégzésre alkalmasnak nyilváníttatnak a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, a jövőben közfoglalkoztatás-pótló juttatást kapnának arra az időre, amikor nem dolgoznak. Ez a legkisebb nyugdíj összegével egyezne meg, ami az idén 28500 forint. A tervezet alapján megszűnne viszont az álláskeresési segély (összege a mindenkori minimálbér 40 százaléka), amely mindazoknak járt 90 napig, akik kimerítették járadékos idejüket, és megfeleltek a feltételeknek. A két támogatás összegében nagyjából megfelel egymásnak, az álláskeresési segély idejét azonban figyelembe vették a nyugdíj kiszámításánál.
Azokat a 35 évesnél fiatalabbakat, akiknek a nyolc általános végzettségük sincs meg, nem közfoglalkoztatásra, hanem a közoktatásban való részvételre köteleznék. (Ez természetesen azt jelentené, hogy ott, ahol sokan vannak ilyen fiatalok, helybe kellene vinni azokat a speciális felnőttképző intézményeket, amelyekben adottak a személyi és tárgyi feltételek az oktatásukra.) Ők is közfoglalkoztatásra kötelezhetőek azonban addig, amíg nem kezdenek el tanulni.
Általános szabály szerint a munkaképes segélyezettek - az eddigiekhez hasonlóan - az állami foglalkoztatási szolgálattal (ÁFSZ) kötnének álláskeresés megállapodást. Ez együttműködési kötelezettséget jelent a szolgálattal. Azt, aki megszegi a megállapodást (például nem jelentkezik, amikor behívják), nem fogadja el a felajánlott munkát vagy képzést, 60 napra törlik a nyilvántartásból - tehát ennyi időre nem kap ellátást. Akit feketemunkán érnek, első alkalommal figyelmeztetik, második alkalommal három hónapra megvonják a segélyét vagy a juttatását. Harmadik alkalommal pedig végleg törlik a nyilvántartásból.
A közfoglalkoztatás szervezésében az önkormányzatok nagyobb teret, de több feladatot is kapnának, ugyanakkor az adminisztráció egyszerűsödne. Az önkormányzatoknak - az ÁFSZ helyi szervezeteivel közösen - minden év elején el kellene készíteniük a közfoglalkoztatási tervet. Az önkormányzat a közfoglalkoztatottal munkaviszonyt létesítene, aminek közterheit - a még módosításra váró - alkalmi munkavégzésre vonatkozó törvény szabályai szerint kell teljesítenie. A közfoglalkoztatásban résztvevők minden társadalombiztosítási ellátásra jogosulttá válnának. Ennek költségét a Munkaerőpiaci Alap állná. Az önkormányzatok a közcélú, illetve a közmunkához - a közhasznú munka megszűnne - az eddigieknél magasabb támogatást kapnának. Mindössze a költségek öt százalékát kellene saját erejükből állniuk, míg a segélyekből az önrész 15 százalék lenne.
További többlet munkahelyet remélnek a koncepció elkészítői azoktól a jogszabályváltozásoktól, amelyek például háromévi járulékmentességet adnának azoknak, akik segélyezetteket foglalkoztatnak, vagy az infrastrukturális nagyberuházóknak előírná, hogy munkaerőigényük tizedét a térségben közfoglalkozatási támogatásra szorulók alkalmazásával oldják meg.
A munkaügyi tárca becslései szerint közcélú foglalkoztatásra jövőre 46,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből - hat órás foglalkoztatás esetén - egy évig 52 ezer embernek lehet munkát biztosítani. A közmunka és a Start programok révén további 15-18 ezer munkanélküli foglalkoztatására látnak lehetőséget, míg a nagyberuházásoknál mintegy tízezren kaphatnak a nyilvántartott álláskeresők közül munkát. A különböző esélynövelő képzésekben a segélyezettek közül 15-20 ezren vennének részt. Összesen tehát a tárca azzal számol, hogy jövőre mintegy százezer ember térhet vissza így a munkapiacra, illetve az oktatási rendszerbe. Ez annyit jelentene, hogy azok oroszlánrésze, akiket a segélyezettek közül munkaképesnek nyilvánítanak, munkát vagy képzést kap.
