Nem csak az egyszerűsített vállalkozói adó, vagyis az eva tervezett megszűnése vált ki nagy vitát a parlamentben és azon kívül, egyelőre az sem világos, hogy ha a képviselők mégis elfogadják a kormány által támogatott javaslatot, miként történik meg az evás vállalkozások átállása. A parlamenthez benyújtott, az eva kiiktatását tartalmazó módosításból egyes szakértők szerint akár az is levezethető, hogy a vállalkozó személyes tulajdonába kerül minden, ami a vállalkozásban volt, legyen szó tárgyi vagy pénzeszközökről.

Persze mindez csak akkor válik érdekessé, ha a parlament tényleg rábólint Koszorús László fideszes képviselő indítványára. Az elmúlt napok ellentmondó nyilatkozatai alapján úgy tűnik, ez ügyben eltér a kormány és a kormánypárt véleménye: előbbi egyértelműen támogatja az eva megszűnését, a frakciótagok viszont meg akarják tartani az adót. Nem kizárt, hogy megmarad, de a jelenleginél magasabb kulccsal.

Ha végül a kormány akarata győz, fontossá válik, mit kell tenni az evásoknak annak érdekében, hogy jövő januártól (jelen állás szerint ugyanis 2012-ben már nem lesz eva) a normál adózás szerint működhessenek. A hatályos jogszabályok alapján azoknak a  jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak (közkereseti és betéti társaságoknak) valamint a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégeknek, amelyek kikerülnek az eva alól, tételes leltárt, iletve nyitó mérleget kell készíteniük. Utóbbit pedig könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük.

Minderről a Számviteli törvény 2/A §-a rendelkezik. Csakhogy ezt a jogszabályi részt Koszorús javaslata úgy, ahogy van, hatályon kívül helyezné. A javaslat kétségtelenül előnyös a vállalkozásoknak: nem kell babrálniuk a papírokkal, és megússzák a könyvvizsgálati díjat is, ami – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) tájékoztatása szeirnt – az evás vállalkozás méretétől, az adminisztrációtól függően 30-50 ezer forinttól indul és 200-300 ezer forintig terjedhet. Ezzel a költséggel tehát elvileg nem kell számolniuk év végi kellemetlen meglepetésként az evásoknak.

A leltár, illetve a nyitó mérleg készítése alóli mentesülés viszont okozhat kaotikus helyzetet. A Népszabadságnak nyilatkozó szakértők szerint szükség lenne valamilyen szabályozásra, nem lehet csak úgy "bedobni a gyeplőt a lovak közé, és hajrá!". Ha nem készül pontos beszámoló a vállalkozás vagyoni helyzetéről, illetve nem szerepelnek a nyitó mérlegben – merthogy nem is készül ilyen – az induláskor rendelkezésre álló eszközök, akkor kérdésessé válik, mi tartozik egyáltalán a vállalkozás vagyonába. Zara László szerint akár úgy is lehet értelmezni ezt a helyzetet, hogy minden eszköz a vállalkozó személyes tulajdonába kerül januártól.

A jogi kétségek eloszlatását fontosnak tartja Vámosi-Nagy Szabolcs is, aki szerint nem kellene teret engedni az eltérő jogértelmezéseknek. A szakértők lényeges kérdésnek tartják az értékcsökkenés megállapítását, ami a Számviteli törvény által ma még megkívánt adminisztráció nélkül nem fog menni.

A Népszabadság úgy értesült, hogy a kormánypárti frakcióból kapcsolódó módosító indítványokat nyújtanak be egyebek mellett ehhez az előterjesztéshez is, tehát még változhatnak az elképzelések.