Schmitt Pálhoz fordulnak a bankok
Alkotmányellenesnek és az Európai Unió jogrendszerével összeegyeztethetetlennek tartja a devizahitelek kedvezményes, rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséről szóló, hétfőn megszavazott jogszabály a Magyar Bankszövetség, amely ezért arra kéri Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy még a törvény aláírása előtt küldje azt el véleményezésre az Alkotmánybíróságnak – derül ki a szervezet közleményéből. A szövetség emellett megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint a jogszabály kihirdetése után az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordul segítségért.
A Bankszövetség véleménye szerint a törvény miatt előálló negatív pénz- és tőkepiaci hangulat már most hatással van a forint árfolyamára, az emelkedő országkockázat és a romló forintárfolyam pedig nem zárható ki, hogy kamatemelkedéshez vezet, mely egyrészt növeli az államadósság finanszírozásának költségeit, másrészt a vállalati és lakossági hitelkamatok emelkedését is eredményezi. Így negatívan érinthet több millió hazai lakossági és vállalati hiteladóst, akik forintban vették fel hitelüket.
A Bankszövetség elnöksége kötelességének érzi felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy – a fenti kockázatok eredőjeként – jóval többen vannak azok, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azok, akik ennek előnyeiből részesülnek. A gyengülő forintárfolyam kihat azon devizaadósokra is, akik nem tudják igénybe venni a végtörlesztés lehetőségét, az emelkedő forint kamatszint pedig minden lakossági és vállalati forinthitellel bíró ügyfelet negatívan érinthet.
Fennáll a veszélye, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben romlik az államháztartás pozíciója és a gazdasági növekedés lehetősége. Az intézkedés emellett mind az adósok, mind a hitelezők számára veszélyezteti a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot. Végül, de nem utolsó sorban a növekedési kilátások várható visszaesése egyaránt hatással lehet minden magyar háztartásra és vállalatra, mivel rosszabbodnak a foglalkoztatás és a beruházások növekedésének esélyei – fogalmaz közleményében a szövetség.
A végtörlesztéssel kapcsolatos szabályok felülírhatják a bankok eddigi terveit. Az UniCredit például részben a régiót sújtó lassabb gazdasági növekedés miatt, illetve Magyarország esetében a kedvezményes végtörlesztésre tekintettel most korábban elfogadott növekedési programjának felülírásán dolgozik. A közép- és kelet-európai térségben a korábbinál lassabb bővüléssel számolnak, míg nálunk teljesen befagyaszthatják a fiókhálózat-bővítést.
Az év elején készült hálózatbővítési terv szerint 2015-ig kilencszáz új fiókot nyitna a régióban az UniCredit. Jelenleg pontosítják a tervet. "A lassabb gazdasági növekedés kevesebb bevételt jelent, ezért az expanzió ütemét is ehhez igazítjuk" - mondta Giani Papa, az olasz UniCredit-csoporthoz tartozó Bank Austria közép- és kelet-európai igazgatója az osztrák Wirtschaftsblattnak.
Magyarországon "egészen más a helyzet", ott "sokk érte" a bankot - mondta Papa. "Ez az új törvény sokkhullámokat fog kiváltani" - tette hozzá. "Nem csökkentjük a jelenlétünket, de mérlegeljük, hogy befagyasztjuk a terjeszkedést" - fogalmazott.
Papa mindamellett úgy látja, hogy a törvény pénzügyi hatásai korlátozottak lesznek a bankra nézve. "A várható legrosszabb esetben is megbirkózunk vele" - mondta. Magyarországon elsősorban lakossági bankként működik a pénzintézet, így devizahitel-állománya 765 millió euróval "nem nagyon nagy" - fogalmazott.
Az időbeli korlátozás miatt legrosszabb esetben "az alsó tartományban elhelyezkedő kétszámjegyű milliós nagyságrendről" lehet szó Papa szerint. Az intézkedések azonban megváltoztatták a játékszabályokat, így a hatásuk nagyobb lesz, mint csupán a pénzügyi következmények - tette hozzá.