Sanader elhagyhatja a börtönt

Azután, hogy a horvát alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az Ivo Sanaderre a Mol-ügy kapcsán szabott börtönbüntetést, most a másodfok küldte vissza a volt horvát kormányfő egy másik korrupciós ügyét első fokra. Így Ivo Sanadert néhány nap múlva óvadék fejében – több mint három év előzetes után – kiengedhetik.
A zágrábi megyei bíróság tanácsa kedden úgy döntött, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezik Ivo Sanader volt horvát kormányfőt.

 

Sanader a bíróság előtt. Harmadjára sikerült
Sanader a bíróság előtt. Harmadjára sikerült
Antonio Bronic / Reuters

A horvát legfelsőbb bíróság október elején szüntette meg Sanader ellen az elsőfokú eljárást a Fimi Media-ügyben. Egyszersmind visszautalták az ügyet az első fokú bírósághoz. A vádlott a 12,4 millió kuna (félmilliárd forint) óvadék megfizetését vállalta. Sanader ügyvédei azóta már kétszer ajánlottak fel ingatlant óvadékként - amelyek értéke szerintük meghaladta a 12,4 millió kunát -, de a bíróság egyik esetben sem találta teljesnek a dokumentációt, és nem engedélyezte a volt kormányfő szabadlábra helyezését.

A védelemnek csak harmadszori próbálkozás után sikerült elfogadtatnia az óvadékot. Amennyiben a bíróság elutasítja a főügyészség korrupcióellenes hivatalának (USKOK) fellebbezését, melyet az már bejelentett, és amelynek tényleges benyújtására három napja van, Ivo Sanader 3,6 év előzetes letartóztatás után elhagyhatja börtöncelláját.

A három éve kezdődött, Fimi Media néven elhíresült ügyben azzal vádolták a volt kormányfőt és tettestársait, hogy a közbeszerzési törvényeket megsértve, valós és fiktív megrendeléseken keresztül állami cégektől szereztek pénzt, amely Sanadernél vagy az akkor általa vezetett Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nevű jobbközép párt "feketekasszájában" kötött ki, és a párt választási kampányainak finanszírozását szolgálta.

Az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint Sanader és négy tettestársa összesen 70 millió kuna (2,8 milliárd forint) közpénzt sikkasztott el. A volt kormányfőt 15 millió, az ügyben szintén elmarasztalt HDZ-t pedig 24 millió kuna visszafizetésére, valamint 5 millió kunás pénzbírság megfizetésére kötelezték.

Horvátország történetének egyik legjelentősebb korrupciós ügyében a hivatali hatalommal való visszaélésben és bűnszervezet kiépítésében bűnösnek talált Sanader mellett letöltendő börtönbüntetést kapott elsőfokon a HDZ korábbi pénztárosa, főkönyvelője és a Fimi Media cég tulajdonosa is, míg egy volt kormányszóvivőre felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki.
Sanader és Ratko Macek volt kormányszóvivő kivételével a vádlottak bűnösnek vallották magukat a perben.

A korábbi kormányfőt egy másik összevont perben, a Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében, korábban a zágrábi megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést tavaly jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárásbeli hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.

Az egyik vádpont szerint Ivo Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol Nyrt. számos alkalommal visszautasította a Sanader-perben elhangzottakat, és közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA-ban az irányítási jogokat.

A horvát alkotmánybíróság idén júliusban hatályon kívül helyezte az erre vonatkozó ítéletet. Sanader a Fimi Media ügy miatt azonban továbbra is őrizetben maradt. Mivel a legfelsőbb bíróság megerősítette, hogy ez utóbbi ügyben megszüntette az eljárást a volt kormányfő ellen, és újratárgyalást rendelt el, Ivo Sanader szabadlábra kerülhet, hiszen nincs ellene érvényben jogerős ítélet. Óvadékot azért rendelt el a testület, mert szerintük fennáll a veszélye annak, hogy a vádlott megszökik.

 

Nem kapott tiltott állami támogatást a Mol

Az Európai Bíróság után tegnap az Európai Bizottság is kimondta: korábbi álláspontjával szemben a 2005-ben a Mol és a magyar állam között a hazai kitermelés után fizetendő bányajáradékról kötött egyezség nem értelmezhető a Molnak nyújtott bújtatott állami támogatásként. 2005-ben a Mol azt vállalta, hogy a rákövetkező 15 évben mintegy 12,5 százaléknyi bányajáradékot fizet. Noha az idő tájt a járadék 12 százalékon állt, azt az állam 2008-ban 30 százalékra emelte. Ez alól a korábbi egyezség nyomán a Mol mentesült.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.