Ahogyan arról a napokban hírt adtunk, egy, az adótörvényhez benyújtott módosító indítvány szerint adókedvezményt kapnának azok a vállalkozások, amelyek a folyamatosan foglalkoztatott, bruttó 300 ezer forint alatt kereső dolgozójuknál végrehajtják a kormány által elvárt béremelést. A javaslat szerint az eddig járulékként, ezentúl adóban befizetett társadalombiztosítási bevételből kapnának kedvezményt a munkaadók.

A kedvezmény jövőre maximum 16 125 forint lenne 75 ezer forintos bruttó jövedelemnél, és 190 ezer forintnál már elfogyna, 2013-ban pedig csak 135 ezer forintig élne.

A módosító javaslat tulajdonképpen nem más, mint amiben korábban a munkaadók képviselői megegyeztek a munkaügyi kormányzattal. Az elvi megállapodás abból indult ki, hogy jövőre a minimálbért 18 százalékkal bruttó 92 ezer forintra, a garantált bérminimumot – a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók minimálbérét – 15 százalékkal bruttó 108 ezer forintra kell emelni, hogy senki se járjon rosszabbul 2012-ben, mint az idén. A kitalált konstrukció lényege pedig az volt, hogy az emelés öt százalékát a cégek nyelik le, a maradékot pedig az állam vállalja magára úgy, hogy az élő munkára rakódó, befizetendő terhekből a társaságok visszatartják a kompenzáció központi költségvetésre eső részét, azaz a cégek ennyivel kevesebb társadalombiztosítási járulékot fizetnek be.

A munkaadók az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatot igazából kormányrendelet formájában várták, azt remélve, hogy a jogszabály pontos útmutatóként szolgál majd azon kisebb cégek számára is, amelyek nem rendelkeznek számítógépes humánerőforrás-menedzsment szoftverekkel, amelyek minden hónapban, minden dolgozónál automatikusan kiszámítják, ki mire jogosult. A négy-öt főt foglalkoztató kisebb cégek – a vendéglátóipar, a kiskereskedelem, az idegenforgalom területén többségében ilyenek működnek – vezetői a bonyolult számításokat kénytelenek lesznek „kézzel, papíron” elvégezni.

Addig talán még rendben is lesz a dolog, hogy folyamatosan foglalkoztatottnak az minősül, aki 2011. november 1-től, illetve 2012 bármely napján a foglalkoztatónál munkaviszonyban állt, nincs másik munkáltatója, és ezt megelőzően 110 napot meghaladóan nem állt másnál munkaviszonyban. Az adókedvezmény alapja a bruttó munkabér, mértéke 2012-ben az alap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ami 190 ezer forint felett elfogy.

Igen ám, de minden egyes alkalommal bonyolítja a dolgot, hogy az adott dolgozó volt-e szabadságon, táppénzen, túlórázott-e, esetleg jutalmat kapott, vagy éppen nem is volt munkája egy évvel korábban. A trükk pedig ott van a javaslatban, hogy ha egy cég valami miatt rosszul számítja ki a járulékkedvezményt, és mondjuk több pénzt tart vissza, mint amennyire jogosult lenne, akkor komoly büntetésre számíthat.

Egy másik sarkalatos pontja a javaslatnak, hogy csak abban a hónapban járna a kedvezmény, amelyben valamennyi foglalkoztatottnál megvolt a béremelés, vagyis a 190-300 ezer forint bruttó fizetéseknél is. Amennyiben a későbbi ellenőrzések során kiderül, hogy egyetlen munkavállaló nettó pozíciója is romlott, a társaság elbukja az összes járulékkedvezményt – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Mindez azt jelenti, hogy az utóbbi fizetési kategóriákban a munkaadóknak saját erőből kell megoldaniuk a bérfejlesztést, és arra már egyáltalán nem marad lehetőségük, hogy esetleg díjazzák a jó teljesítményeket, hogy differenciáltan emeljék a fizetéseket. – Eszement számítások jönnek, a képbe bejön a családi kedvezmény, illetve egy jövedelmi szint felett megmaradt a félszuperbruttó is – mondta a főtitkár.

Az egész rendszer elképesztően bonyolult, és nemhogy a kormány kommunikációjának megfelelően csökkentené az adminisztrációt, hanem nagyon komolyan megnöveli azt. Olyan sok benne a buktató, hogy bizonyára lesznek olyan munkaadók, akik nem bajlódnak a visszaigényléssel, hanem a dolgozóik elküldésével csökkentik a költségeiket. A többség valószínűleg vállalja a hercehurcát (illetve azt, hogy nem vehet részt közbeszerzéseken), hiszen mégiscsak 10 milliárd forintról van szó, amit nem kell befizetni a költségvetésbe.