A világ legnagyobb hitelminősítő intézetének havi európai gazdasági prognózisa szerint több okból is nehéz megjósolni, hogy a jelenlegi európai recesszió meddig tart és milyen mélységű lesz. Az egyik fő ok az, hogy a mostani visszaesés más tényezők miatt kezdődött, mint a háború utáni időszak nagy európai recessziói. Az 1970-es és az 1990-es évek gazdasági válságait az áruforgalmi feltételek romlása - a nyersanyagárak emelkedése és az ezzel járó magas infláció, valamint a pénzügypolitikai kondíciók szigorodása - okozta. Jelenleg azonban a magánszektor, különösen a pénzügyi szektor hatalmas eladósodottsága, és a most megindult adósságleépítési folyamat az elsődleges recessziós hatóerő – áll az S&P elemzésében.

A cég szerint a jelenlegi európai recesszió kimenetelének megjóslását nehezítő másik fő ok az, hogy ez a válság az euróövezet összetartó erejének első komolyabb próbája, mivel az 1999-es indulás óta a valutaunió soha nem szenvedett el teljes körű recessziót, és a tagországoknak még nem kellett olyan összehangolt módon cselekedniük, mint most. A S&P szerint az euróövezeti tagok eddigi válaszlépései "kissé szervezetlennek" is tűnnek: az egyes kormányok eltérő kiterjedésű, különböző intézkedéseket tartalmazó egyéni ösztönző programokat hirdetnek más-más időpontokban.

A hitelminősítő saját számításai szerint az euróövezetben életbe léptetett gazdaságélénkítő csomagok összértéke a valutauniós hazai össztermék-érték (GDP) 1,8 százalékát teszi ki, ami a kínai és az amerikai serkentő csomagokkal összevetve "szerénynek tűnik". Az S&P mindazonáltal helyesnek nevezi, hogy a legnagyobb euróövezeti élénkítő programok jórészt az infrastrukturális beruházásokra, és nem a fogyasztói kereslet felélesztésére összpontosítanak. A cég szerint ugyanis a megtakarítási ráták emelkedésével jellemzett mostani időszakban az elkölthető jövedelmek átmeneti jellegű felduzzasztása valószínűleg hatástalan lenne: a háztartások a pótlólagos jövedelmet is nagyobb eséllyel megtakarításaik növelésére, semmint fogyasztásra fordítanák.

Az elemzés szerint ugyanakkor a jelenlegi euróövezeti recesszió további ellentmondásos jellemzője, hogy valamennyi tagországot érinti, függetlenül azok eddigi növekedési modelljétől. Az egyik modellt Spanyolország testesíti meg, ahol az eladósodásra épülő fogyasztás és robbanásszerű ingatlanpiaci-építőipari növekedés volt a gazdaság bővülésének fő forrása, azon az áron, hogy az 1997-ben még egyensúlyos folyómérleg 2007-ben már 10,1 százalékos GDP-arányos hiányt mutatott, komoly külső finanszírozási igényt teremtve. A likviditás eltűnésével azonban az adósságok finanszírozása nagyon nehézzé vált, a háztartások leépítették fogyasztásukat, az ingatlanpiacon pedig 180 fokos fordulat történt.

A másik modell Németországé: itt nem volt lakáspiaci robbanás, a háztartások GDP-arányos adóssága 2004 óta csökken, a folyómérleg 2007-ben 7,7 százalékos többletben zárt, és a gazdasági növekedés fő eleme nem a hazai, hanem az exportkereslet. Németország azonban "saját erényei áldozatává vált", ugyanis a világkereskedelem a nyersanyagbuborék kipukkadása és a kereskedelem-finanszírozás ezzel járó zsugorodása nyomán "összeomlott" – áll a Standard & Poor's elemzésében.

A hitelminősítő szerint a német export értékének növekedése már tavaly is lassult, de még 3,9 százalék volt, az idén azonban akár 8,0 százalékkal is zuhanhat. A német gazdaságban minden negyedik munkahely az exporttól függ, így egy ilyen mértékű fordulatnak az elemzés szerint óhatatlanul súlyos foglalkoztatási következményei lesznek. A cég mindezek alapján azt írja: jelenleg annyi állapítható meg biztonsággal, hogy Európa recesszióban van, de azt nehéz előrelátni, hogy mi fogja ebből kihúzni.

A cég mindazonáltal 2009 utolsó negyedére már mérsékelt élénkülést vár, az állami serkentő intézkedések mellett főleg a meredeken zuhanó olajárak és az ebből eredő, nagyon alacsony idei infláció fogyasztásserkentő hatása miatt. A hitelminősítő számítása szerint ha az olajárak a jelenlegi, hordónkénti 40 dollár körüli szinten maradnak - ami a fele a tavalyi egész éves átlagnak -, a német fogyasztóknál 10 milliárd euró többletjövedelem marad; ez az éves német fogyasztói költekezés egy százaléka.

Az S&P szerint azonban valós annak a lehetősége, hogy az év végére várt európai élénkülés rövid életű lesz, és csak 2009 utolsó és 2010 első negyedévére terjed ki, utána ismét lefullad. E forgatókönyv esetén "W alakú recesszió" alakulna ki, amelyet két meredek visszaesés között egy rövid fellendülési időszak jellemez.

Ennek lehetséges okai között említi a ház a dollár esetleges erőteljes gyengülését, abban az esetben, ha a befektetőket elrémiszti az amerikai költségvetési hiány mértéke. Ez felhajtaná az eurót, éppen akkor, amikor az európai exportőrök igyekeznének végre kihasználni a külkereskedelem feléledését. A kockázati okok között van, hogy a befagyott hitelpiacok továbbra sem engednek fel, és az is, hogy a piacra zúduló nagy mennyiségű új szuverén adósságtömeg magasan tartja a hosszú távú kamatokat, áll az elemzésben.
Mindezek alapján az S&P londoni elemzői 30 százalékosra teszik a "W alakú recesszió" kialakulásának kockázatát. A Standard & Poor's megjegyzi ugyanakkor, hogy alapforgatókönyve, 60 százalékos eséllyel, továbbra is a "V alakú" recesszió, vagyis az, hogy a meredek idei visszaesés után az év végén, és 2010-ben folyamatos élénkülés következik.