A kormányprogram kiemelt része a foglalkoztatás növelése de látványos foglalkoztatás-bővülés csak az atipikus munkavégzési formákkal érhető el, melyek közül a legelterjedtebbé a munkaerő-kölcsönzés vált. Jelenleg Magyarországon a vállalatok 7 százaléka dolgozik kölcsönvett munkaerővel. Ez a foglalkoztatási forma korábban jellemzően a külföldi tulajdonú cégekhez kötődött, 2009-ben azonban a tendencia változott, és a tisztán magyar tulajdonú cégek körében is bővült ennek a foglalkoztatási formának az igénybevétele. Ez mindenképpen a foglalkoztatás-bővülés lehetőségét mutatja, de az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkenteni kell - állítja Dénes Rajmund, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének alelnöke. (A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége 2010 júliusában azzal a céllal jött létre, hogy érdekképviseletet és érdekvédelmet nyújtson a hazánkban működő munkaerő-kölcsönző vállalkozásoknak.)

Az MMOSZ 2010. októberi kutatása szerint a foglalkoztatók körében leginkább ismert és alkalmazott atipikus foglalkoztatási formák a munkaerő-kölcsönzés, a részmunkaidő és a távmunka. Ezek a foglalkoztatási formák, ezen belül is kifejezetten a munkaerő-kölcsönzés a szervezet szerint olyan alternatívát jelentenek, amely segíti a szakképzett, 45 év feletti munkavállalók visszatérését a munkaerőpiacra, lehetőséget kínálhat a diplomás pályakezdők munkába állítására.

Az MMOSZ kutatása szerint az összes foglalkoztatott 49 százalékát egy éven túl kölcsönzik a munkáltatók, míg szellemi foglalkozásúak esetén 24 százalék az, akit 3 éven túl foglalkoztatnak. Ez a gyakorlat a szakképzett munkakörök esetében 2-3 év, a szellemi/fehérgalléros munkakörök esetében akár az öt év foglalkoztatási időtartamot is meghaladja. Jelenleg a munkaerő-kölcsönzés helyzetét bonyolítja, hogy az Európai Unió egyik irányelve jogharmonizációs kényszerhelyzetet teremt, ennek tükrében kell a hazai jogszabályokat módosítani úgy, hogy 2011. december 5-ig ezek életbe lépjenek. Az irányelv egyik legvitatottabb kérdése az ideiglenesség, vagyis hogy milyen esetekben, mennyi időre, milyen időkorláttal alkalmazható egy kölcsönzött munkavállaló. A szakma álláspontja az, hogy a jelenleg határozatlan ideig folytatható kölcsönzés időtartama a határozott ideig tartó munkavégzés mintájára az eddig Magyarországon kialakult foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelő legyen. Ennél szűkebb időkorlát a térségen belül versenyhátrányba hozná a magyar kölcsönzőket és a kormányprogram ellen hat.