Tartja az éves szinten 17-20 százalékos növekedését az internetes piac – mondta Kiss Gergely a GKI eNet Kft. ügyvezető igazgatója, aki úgy becsüli, az idén eléri a 175-180 milliárd forintot a teljes hazai online-költés.

Kiss szerint amennyiben a piaci bővülés dinamikája nem törik meg, 2016-ra a hazai webshopok piaca elérheti az offline kiskereskedelmi forgalom 4-5 százalékát. Mivel a kiskereskedelmi forgalom jelenleg mintegy 8000 milliárd forint, ez annyit jelent, hogy 320-400 milliárd forintnyi portéka kelhet el elektronikus piactereken. Ha így lesz, az itteni piac mindössze 1-2 százalékponttal marad le a fejlettebb online-kereskedelemmel jellemezhető nyugati országok ma 6 százalékos aránya mögött.

Ambruszter Géza, a Gemius online-kutatóintézet country managere szerint Európában a közép-kelet-európai régióban bővül leggyorsabban az internetes piac. Lengyelországban tavaly például 24 százalékos volt a növekedés. 

Korábban voltak olyan vélekedések, hogy a magyar – illetve a régiós – piac jelentős bumm előtt áll, ami elsősorban akkor következhet be, ha valamelyik nagy offline kereskedelmi hálózat is belép a régióban a netes piacra. Az idén több nagy cég is jelezte, hogy elég erősnek érzi a magyar piacot arra, hogy online is bővítse a kínálatát.

A nagy hálózatok közül a műszaki cikkek körében a Praktiker nyitott a webes kereskedelem irányába, majd az idén hosszú évekig tartó hezitálás után az FMCG-óriás, a brit Tesco is bejelentette, hogy a régióban elindítja az élelmiszer, illetve később a műszaki webáruházát. A napokban jelentette be a svájci médiaóriás – a Nol.hu tulajdonosa –, a Ringier is, hogy a HD Grouppal közösen „webhipermarketet” indít.

Kiss Gergely ugyanakkor úgy véli, hogy önmagában a nagy nevek piacra lépése még nem hoz áttörést. Az online-piacon a kulcskérdés a vásárlói szokások megváltozása. Márpedig a vásárlók nagy tömegei csak hosszabb idő után „szoknak át” az internetre.

Ami ugyanakkor a magyar piac sajátossága, hogy itt a piac méretéhez képest jóval nagyobb az okostelefonokon lebonyolított vásárlások aránya.

Egyes kutatások szerint ugyanis Európában az e-kereskedelem szárnyalása elsősorban az okostelefonok és táblagépek térnyerésének velejárója. Ambruszter szerint érdekes trend, hogy ugyan a legtöbb webshop rendelkezik mobilalkalmazással, a felhasználók szívesebben vásárolnak böngészőn keresztül a mobileszközeiken: a nagyobb képernyőfelbontással rendelkező eszközökön nagyobb arányban böngésznek a felhasználók e-kereskedelmi oldalakat.

Csupor Erik, az Allegroup-csoport ügyvezető igazgatója úgy becsüli: Magyarországon, illetve Lengyelországban a teljes online-forgalom 2 százalékát teszi ki az okostelefonokkal lebonyolított kereskedelem, míg Csehországban ennél kicsivel magasabb, 3 százalékos az arány. Megfigyelhető, hogy az okostelefonokkal lebonyolított vásárlások értéke is jellemzően magasabb. Kiss Gergely azt mondja: jelenleg Magyarországon átlagosan egy vásárló 7-8 ezer forintnyi árut vásárol az interneten.

Ma még jellemző, hogy a változások, innovációk az Egyesült Államokban születnek meg, ám ezek átvételi ideje egyre rövidebb ezen a piacon – vélekedik Kiss Gergely. Az USA piacán tavaly közel négymilliárd dollárt fektettek be online-kereskedelmi vállalkozásokba. Láthatóan elsősorban a közösségi vásárlási oldalak – például kuponos kereskedelem – mozgatta meg a befektetők fantáziáját.

De folyamatosan jelennek meg új típusú webshopok, így például a fél éve nálunk elindult Grando.hu, amely webpláza, azaz számos más webshop, illetve offline kereskedő kínálatát egyesíti. A fél év alatt egymilliárdos forgalmat elért Grandót üzemeltető Allegroup-csoport ügyvezetője, Csupor Erik szerint látható, hogy olyan nagy cégek is felhasználják ezt az eladási csatornát, amelyeknek máskülönben van saját webshopjuk is, így például a Praktiker is állandó partnerük.