Megtört az ipar lendülete
Az ipari termelés volumene márciusban 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a munkanaphatással korrigált index megegyezik a kiigazítatlannal, az előző hónaphoz képest viszont 3,6 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított adatok szerint - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az előzetes adatok alapján.
A termelés az év első három hónapjában 12,2 százalékkal magasabb volt, mint 2010 azonos időszakában. A KSH korábbi jelentése szerint az idén februárban az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 14,6 százalékkal nőtt, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezett a kiigazítatlannal. Szezonálisan és munkanappal korrigált index alapján februárban 1,1 százalékkal emelkedett 2011. januárhoz képest. A termelés az év első két hónapjában 14 százalékkal magasabb volt, mint 2010 azonos időszakában.
A márciusi adatot jelentősen befolyásolja az egy évvel korábbi alacsony bázis, amelyet pedig a megelőző évi ellentétes kilengés okozott. Tavaly márciusban az ipari kibocsátás az előző év azonos hónapjához viszonyítva 4,2 százalékkal nőtt, míg februárban 8,2, áprilisban pedig 10,0 százalék volt az emelkedés üteme.
Meglepő lassítást mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal az ipari termelés márciusi alakulásában. Amíg februárban még 14,2 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest, addig márciusban csupán 9,2 százalékos volt a többlet éves összevetésben.
Havi szinten 3,6 százalékos visszaesést mutattak ki, ennyivel termelt kevesebbet az ipar a márciusban a februárinál.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a visszaesés jelentőségét nem szabad túldimenzionálni, a termelés áprilistól már új lendületet vett, a szakember szerintlegalábbis erre utal a beszerzési menedzser index megugrása is. A tempó ismét két számjegyű növekedést mutat majd, amihez az év közben belépő új termelőkapacitások üzembe helyezése is hozzájárul. Májustól a termelés bővülése a belépő magasabb bázis hatása miatt azonban kissé lassulhat. Az év egészében tíz százalék körüli növekedést várnak a Takarékbanknál.
Annak ellenére, hogy februárban megugrottak az új megrendelések, az előző napon ismertetett márciusi német ipari megrendelések váratlan visszaesése és részben munkanap tényezők magyarázhatják a gyengébb adatokat Suppan szerint. Emlékeztetett arra, hogy a március 15-ei ünnep keddre esett, így a hétfői munkaszüneti napot szombaton kellett ledolgozni, ami egyes vállalatoknál okozhatott alacsonyabb kibocsátást. A márciusi adatokat a japán földrengés miatti alkatrészhiányok is kis mértékben befolyásolhatták.
Az ipari termelés alakulása mindig is szeszélyes jegyeket mutatott, ezért Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője óv a messzemenő következtetések levonásától. Az elemzők többségéhez hasonlóan őt is meglepte az alacsonyabb márciusi adat, bár, mint írja, az év első két hónapjában tapasztalt robusztus termelésnövekedés után már vártak egy kisebb korrekciót, de ennek a mértékét ezúttal alulbecsülték.
Az euróövezetben elrendelt központi költségvetési megszorító intézkedések hatása beérni látszik, ez tükröződik például a legnagyobb európai gazdaság, Németország termelési adataiban. Az új ipari megrendelések márciusban nagyot estek, amit főként a hajógyártás, repülőgépgyártás, a turbinaipar vasúti szerelvények gyártása sínylett meg, igaz a másik oldalon, a távol-keleti exportmegrendelések terén némi növekedés történt.
Az MKB Banknál az ázsiai felvevőpiac szűkülésével is számolnak, főként Kína és India „veszélyes terep” ebből a szempontból, mert ott a gazdaság túlfűtöttsége az infláció elszabadulását okozhatja, igaz a kormányok egyelőre megpróbálják kézben tartani a folyamatokat. A banki tartalékráták kötelező emelése és az alapkamatemelések valamelyest csillapították a belső fogyasztást. Mindez a német exportunkot keresztül áttételesen érint minket is, ennek nyomán Kondrát Zsolt 8 százalékos éves idei ipari termelésbővülést valószínűsít.
