A második negyedévben elért 1,5 százalékos növekedés után immár a második egymást követő negyedévben mérnek csökkenő éves adatot a statisztikusok. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor, hogy a mostani adat jócskán meghaladja az egy százalék körül csoportosuló elemzői várakozásokat.

Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a magas GDP-adat hátterében egyértelműen a mezőgazdaság vártnál sokkal jobb teljesítménye áll. Két egymást követő évben is két számjegyű, húsz százalék körüli visszaesést mértek a szektorban a statisztikusok, ezzel szemben most – az évtizedes tapasztalatok alapján végre normálisnak mondható idény után – elkönyvelhető két számjegyű többlet az ellenkező irányban, és ez jelentősen megdobja a GDP-t.

Úgy is lehet mondani, hogy a mezőgazdaság mentette meg a hazai növekedést – fogalmazott Szabó Péter. A nyári aratás és az őszi betakarítás eredményességét látva az már elmondható, hogy a nemzetgazdaság motorjába ezúttal az agrárium töltötte az üzemanyagot.

Az azért megállapítható – mondta a főosztályvezető – hogy az ipar, ezen belül is az exportra termelő feldolgozóipar hozzáadott értéke magas, noha a megrendelések fő piacainkon tapasztalható visszaesése itt is érezteti visszahúzó hatását. Az iparban az export dinamikájának a megtörése is jelzi a külpiaci gondokat.

Amit azonban az ipar pluszban felmutat, azt az építőipar úgy, ahogy van, lerombolja. Szabó szerint döbbenetes mélyrepülést mutatnak az ágazat eredményei, valamennyi alágazatban csökkenés – legtöbb esetben két számjegyű – tapasztalható, így még most sem mondható el, hogy ennél már nincsen lejjebb – érzékeltette a helyzet súlyosságát a szakértő, aki ennek okaként a leálló lakásépítéseket, az infrastrukturális fejlesztések megtorpanását, az állami megrendelések visszaesését nevezte meg.

A többi szektort a „futottak még” kategóriába sorolta, innen a szolgáltatások sem lógnak ki. Ami még komoly következményekkel járhat a jövőre, elsősorban a beruházásokra és a fogyasztásra nézve, az a pénzügyi és biztosítási szektor egy számjegyű, de a tíz százalékoshoz közelebb álló teljesítményromlása. A bankadó, a végtörlesztések és a feltőkésítési kényszer okozta százmilliárdos veszteségek láttán ezen nincs mit csodálkozni, a bankok a már kihelyezett hiteleik törlesztéséből élnek. Ahhoz azonban nem sok kétség férhet, hogy a hitelezési hajlandóság visszaesése a következő GDP-adatokra is komoly negatív hatást gyakorol majd.

Az előzetes adattal együtt a GDP összetevőinek konkrét számait nem közli a KSH, azokat később, ellenőrzésük és feldolgozásuk után hozza nyilvánosságra.

A KSH az ipari termelés szeptemberi, részletes adatait is közzétette kedden. A termelés volumene 3,0 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához képest.

Az előző év szeptemberéhez viszonyított munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. Az ipar termelése az előző havit – szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva – 3,9 százalékkal haladta meg szeptemberben.

A termelés az év első kilenc hónapjában 6,2 százalékkal magasabb volt, mint 2010 azonos időszakában.A részletes adatok megegyeznek a korábban közölt előzetes számokkal.

A termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás eladásainak növekedése, valamint az élelmiszeripar jó teljesítménye járult hozzá. Az előző hónapokhoz hasonlóan tovább folytatódott a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése – közölte a KSH.

Az elemzők nem lepődtek meg

Nem minden elemzőt lepett meg a magas GDP-adat. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője például 1,3 százalékot várt, szemben a 0,8-1 százalék között szóródó többségi véleménnyel. Külön is kiemelte, hogy az előző negyedévihez képest 0,5 százalékos előrelépést mutat a most közölt adat, főképp az agrárium teljesítményjavulásának köszönhetően. 

A hazai GDP-t továbbra is az export húzta, azonban feltehetően a fogyasztás a magánnyugdíj-pénztári hozamok elköltése miatt stabilizálódott, míg a beruházásokat egyes nagy feldolgozóipari beruházások javíthatták, bár ez utóbbi éves szinten még valószínűleg visszaesést mutatott. 

A külső konjunktúra egyértelmű lassulása és a hazai megszorítások miatt a következő negyedévekben jóval gyengébb eredményekre lehet számítani – vélekedik Suppan Gergely. A negyedik negyedévben bázishatás miatt hasonló mértékű lehet az éves növekedés, így az idei évre 1,7 százalékos növekedésre számít. A jövő év elején tovább lassul a növekedés, amit részben ellensúlyoz a kecskeméti Mercedes üzem termelésbe állása, így 2012-ben 0,8 százalékos, majd 2013-ban enyhén gyorsuló, 1,9 százalékos GDP-növekedésre számítanak a Takarékbanknál.

Mint ismert, ennél borúlátóbb a helyzetet illetően az Európai Bizottság, amely múlt csütörtöki előrejelzésében a 2012-re szóló magyar növekedési esélyeket 0,5 százalékosra becsülte.