Rovaridomításba kezdett a Syngenta
A svájci növényvédőszer-gyártó és vetőmag előállító óriáscég programjával a növényeket beporzó rovarok számára elengedhetetlen élőhelyek és táplálékszerzési területek kialakítását szeretné szolgálni. A „Beporzó Projekt” célja a közönséges beporzó rovarok számának nagyarányú növelése Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Portugáliában és Magyarországon.
A program olyan magkeveréket, innovatív növényvédelmi gyakorlatokat és mezőgazdasági tanácsadást biztosít a mezőgazdasági gazdálkodók számára, melyek előnyösek a beporzó rovarok számára. A kezdeményezés független szakmai kutatásokon alapul, az előrehaladás értékelését pedig évről-évre egy független szakértő végzi.
A nektár és virágpor gyűjtési területek és az élőhelyek csökkenése miatt a beporzó rovarok száma jelentősen visszaesett az elmúlt években Európa szerte” mondta Jon Parr, az EAME Syngenta növényvédelmi igazgatója. Célunk ezen tendencia megfordítása azzal, hogy a beporzó rovarok számára további tízezer hektár nagyságú élőhelyet hozunk létre. Ennek segítségével azt is bizonyítjuk, hogy a fenntartható környezet és a modern gazdálkodás egyáltalán nem zárják ki egymást, ami viszont ahhoz elengedhetetlen, hogy az élelmiszer előállítás 2050-ig világszinten megduplázódjon.”
A most induló program az Egyesült Királyságban futó „Poszméh Projekt” sikerére alapoz. Ennek köszönhetően a méhpopulációk száma hatszorosára növekedett három év alatt, elősegítve az olyan ritka fajok fennmaradását, mint például a Bombus ruderatus, amelyet korábban kipusztulás fenyegetett . A lepke populációk száma tizenkétszeresére nőtt, illetve egyéb beporzó rovarok esetében a populációnövekedés akár a tízszeresét is elérte.
A beporzó rovarok létfontosságúak a természetes élőhelyeken és a mezőgazdasági növénytermesztés számára. Az európai növénytermesztés több mint 80 százaléka közvetlenül függ tőlük. Becslések szerint a beporzók éves szinten mintegy ötmilliárd euró értéket képviselnek az európai gazdálkodók számára, miközben a globális ökoszisztémához való hozzájárulásuk értéke évente hozzávetőlegesen 150 milliárd euróban fejezhető ki.
