Érezhetően csökkent a reálkereset tavaly. A KSH legfrissebb jelentése szerint a nettó reálkereset 3,5 százalékkal esett - utoljára 2007-ben zuhant ekkorát. A jövedelemszint a 2009-esnek felel meg, három éve ennél jobban éltünk.

A bruttó keresetek 4,6 százalékkal nőttek a nemzetgazdaságban az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál. A nettó 2 százalékkal volt nagyobb tavaly - átlagosan. A különbség önmagában arra utal, hogy a béreket terhelő elvonások is nőttek. Közben az áfa növelése jelentősen tovább csökkentette a jövedelmek értékét. A kimutatott átlagos nettó keresetemelkedés értékét mindenesetre az 5,7 százalékos infláció teljesen elvitte, a reálkereset ezért zuhant jelentősen.

A nettó keresetek 2010-ben és 2011-ben a személyi jövedelemadó csökkentésének és a családi adókedvezmény bevezetésének hatására is több mint 6 százalékkal növekedtek évente, a reálkeresetek így a nem túl alacsony, 4,9, illetve 3,9 százalékos infláció ellenére is emelkedni tudtak.

Tavaly az átlagos munkavállaló 114 ezer forintot vitt haza, miközben bruttó keresete 223 ezer forint volt. Az átlag azonban jelentős különbségeket takar. Nagyrészt ez megszokott. Vannak hagyományosan jól és rosszul fizető területek; a pénzügyeseknél 460, az informatikai területen 410, az energetikában 404 ezer forint az átlagos bruttó bér, míg az egészségügyben a 150 ezret alig haladja meg, a turizmus-vendéglátásban pedig a 140 ezret sem éri el az átlagos fizetés összege (adófizetés előtt).

A statisztikákat azonban tovább torzítják a közfoglalkoztatottak adatai. A közszférában 200 ezer volt az átlag havi bruttó bér. Utóbbin belül azonban a közfoglalkoztatottak 73 ezer forintot kerestek (ez kevesebb a 2011-esnél), míg a „rendes” állami alkalmazásban állók 215 ezret – náluk 3,7 százalékkal nőtt az összeg, ám tavalyi keresetüket az egyszeri kompenzáció még tovább emelte.

Ha minden hatást rendesen kiszűrünk – vagyis a közfoglalkoztatottak nélkül szemléljük a keresetek alakulását – akkor 3,7 százalékos nettó keresetnövekedést láthatunk a KSH szerint. Ez is csökkenő reálkereseti szintet jelent, de csupán 2 százalékos visszaesést – körülbelül azt, hogy 2012-ben a foglalkoztatottak a 2011-ben nyert növekedést veszítették el, vagyis úgy éltek, mint két éve.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatok kapcsán kiadott közleményében is erre a hatásra hívja fel a figyelmet (és folyamatosan közli, hogy a családi adókedvezményben részesülők az átlagnál jobban jártak – igaz, adataik az átlagos számokban is megjelennek). A tárca szerint a mérséklődő infláció, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítése, valamint a minimálbér-emelés továbbra is érezteti kedvező hatását. Úgy vélik, az év elején végrehajtott rezsicsökkentés a lakossági árszínvonal csökkentésén keresztül várhatóan további kedvező hatást fog gyakorolni a családok számára rendelkezésre álló reáljövedelmek alakulására is.

Ha azonban a statisztikát a közfoglalkoztatottak nélkül elemezzük, más szempontból kapunk rosszabb képet – így ugyanis egyértelműen zuhant a foglalkoztatottság. Ha velük együtt, akkor legalább stagnált, hiszen így csupán 17 ezer munkahely szűnt meg.

Az adatok szerint a versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 1 millió 817 ezer fő állt alkalmazásban 2012-ben. Ez 34 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, ami 3,6 százalékos visszaesés. Eközben jelentős elbocsátások voltak a közszférában is: 37 ezer állami munkahely szűnt meg. Ez a közfoglalkoztatottak számának bővülése miatt nem látszik elsőre a kimutatásban. A teljes munkaidőben ebben a rendszerben, a minimálbér alatti átlagos jövedelemszinten foglalkoztatottak száma tavaly 53,7 ezerrel bővült átlagosan.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye a foglalkoztatottság csökkenésével nem foglalkozik.