A legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztő cégeket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal szerint az értéknövekedési hozzájárulás igazságtalan, mert egy a jövőben esetlegesen bekövetkező értéknövekedést jelenbeli tényként kezel, függetlenül attól, hogy a telek tulajdonosa képes-e, vagy kívánja-e valaha is kihasználni a feltételezett értéknövekedési lehetőséget. Tehát a tervezet olyan dologért ír elő kötelező ellentételezést, amire a telek tulajdonosának esetleg nincs is szüksége.

Ráadásul, ha a telek tulajdonosa a telek értékesítésével realizálja az értéknövekedést, az eladási és a beszerzési ár különbözete mint jövedelem után adót (például személyi jövedelemadót) köteles fizetni, azaz a telek felértékelődésével szerzett jövedelmet összességében lényegesen nagyobb közteher sújtja, mint más jövedelmeket, például tőkejövedelmet. Figyelmen kívül hagyja továbbá az infláció értékre gyakorolt hatását – fogalmaz közleményében a szervezet.

Az ingatlanfejlesztők szerint az értéknövekedési hozzájárulás közgazdaságilag is megalapozatlan, mert a forgalmi értéket nem a településrendezési eszközök vagy az önkormányzatok által elkészített „ingatlanérték-kataszter”, hanem minden esetben a piaci kereslet-kínálat határozza meg.

Azt is aggályosnak tartják, hogy a tervezet alapján az önkormányzat szubjektíve határozhatja meg az ingatlan „bázisértékét" és az értéknövekedés mértékét is, vagyis az adóalapot. Nem vitatják, hogy a településrendezési eszközök megalkotása vagy módosítása hatással lehet a forgalmi értékre. Önmagában azonban nem képes egy ingatlan forgalmi értékének növelésére. Mivel a településrendezési eszköz módosításából önmagában nem következik értéknövekedés, ilyen jogcímen a hozzájárulás megfizettetésének nincs alapja – mondják.

Az értéknövekedési hozzájárulás beszedése az önkormányzatok számára viszonylag kis befektetés mellett megszerezhető többletforrást jelent. Amennyiben azonban egy forráshiányos önkormányzat a bevételek kiegyensúlyozása érdekében rendszeresen él ezzel a lehetőséggel, az egészséges településszerkezet megbomlik, bizonyos területek potenciálisan túlépítetté válnak, az önkormányzat infrastrukturális költségei és kötelezettségei elszállnak, miközben a helyi lakosok megtakarításai csökkennek. Ráadásul a magas beépíthetőségű telkek sokasága miatt azok ára nem növekszik. Így a tulajdonosoknál a várt többletek nem jelentkeznek. Mindezek a település hanyatlásához vezethetnek.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal álláspontja szerint amennyiben egy terület övezeti átsorolása változik, és a településrendezési szerződés alapján a fejlesztés által a helyi infrastruktúrára gyakorolt többletterheket az átsorolt területek tulajdonosai átvállalják, egy mindenki számára kedvező helyzet jön létre: a település fejlődni tud, fenntartható többlet-adóbevétele keletkezik, az építéssel az építőipar megrendelésekhez jut és adókat fizet.

Mint arról beszámoltunk: az építési törvény Belügyminisztériumban kidolgozott módosítási tervezete bevezetné az értéknövekedési hozzájárulást. Ezt az ingatlantulajdonos adóként fizetné meg, ha értékesíti a házát, telkét. Az elképzelés szerint az ingatlan eladása után fizetni kell a tulajdonosnak, ha a helyi építési szabályzatba olyan elem kerül be, amely felértékeli az adott területet, így az ott lévő ingatlanokat drágábban lehet értékesíteni. Ilyen lehet például a terület közpénzből történő csatornázása, vagy a külterület belterületbe vonása, majd például lakóterületté minősítése.