Romlott Magyarország korrupciós megítélése: az ország jelenleg az 50. helyen áll a 178 országot tömörítő korrupciós rangsorban, míg tavaly 46. volt, ráadásul 2010-ben a közép-kelet-európai átlag mögé került - ismertette a 2010-es nemzetközi Korrupciós Érzékelési Index (CPI) adatait Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Az index azért romlott, mert romlottak az üzleti szektor véleményét tükröző mutatók, a piac pedig türelmetlen, mielőbb hatékony, korrupcióellenes fellépést vár - mondta Alexa Noémi.

A CPI indexet különböző felmérések összesítésével készítik évente, azt vizsgálják, hogy a nemzetközi és helyi elemzők, üzletemberek mennyire látják súlyosnak a korrupció problémáját az egyes országokban.
Az index nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat, az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal. Magyarország idei pontszáma 4,7, míg tavaly 5,1 volt.

A rangsor élén Dánia, Új-Zéland és Szingapúr áll, mindhárom ország 9,3 ponttal, majd Finnország és Svédország következik 9,2-9,2 ponttal. Az Egyesült Államok Belgiummal együtt 22. a sorban, 7,1 ponttal.

A sereghajtók jellemzően a gyenge állami intézményekkel rendelkező, és súlyos belpolitikai konfliktusokkal terhelt államok, így az idén Irak, Afganisztán, Mianmar, és a legutolsó helyet elfoglaló Szomália 1,1 ponttal - ismertette az ügyvezető igazgató.

A 178 országból nagyon sok, összesen 131 kapott 5 alatti pontszámot, ez pedig rávilágít arra, hogy a korrupció jelentős probléma világszerte - fűzte hozzá.

Magyarországnál a 0,4 pontos visszaesés a legmagasabb a környező országok között - mondta Alexa Noémi. Kifejtette: míg tavaly a környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül Magyarországot csak Szlovénia és Észtország előzte meg, az idénre már Litvánia és Lengyelország is elénk került, 5-ös, illetve 5,3-as pontszámmal.

Csehország (4,6 pont), Lettország és Szlovákia (mindkettő 4,3 pont), valamint Románia (3,7 pont) és Bulgária (3,6) továbbra is Magyarország mögött helyezkedik el.
Alexa Noémi ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország az Európai Unió (EU) 27 tagállama közül a 18. helyezett a korrupciós megítélés rangsorában.

Az EU-ban tavalyhoz képest jelentősen javult Málta, Finnország, Luxemburg és Lengyelország megítélése, míg a magyarokon kívül romlott a kép Portugáliáról, Olaszországról, Csehországról, Görögországról, illetve Ciprusról.
Alexa Noémi szerint a gazdasági válságból való kilábalást és a versenyképesség növelését átfogó, antikorrupciós intézkedésekkel kellene elérni. A Transparency International javaslatait ismertetve elmondta: Magyarország megítélésén egy ilyen átfogó, kormányzati korrupcióellenes stratégiával, egy átláthatóbb közbeszerzési törvénnyel, valamint párt- és kampány-finanszírozási rendszerrel lehetne javítani. Megemlítette ezenkívül az átláthatóbb és hatékonyabb bírósági rendszert is.

Az ügyvezető igazgató úgy vélekedett: leggyorsabban a közbeszerzések területén várható javulás.
A GKI Gazdaságkutató egy korábbi tanulmányára hivatkozva kifejtette: a tenderek 65-75 százaléka korrupcióval érintett, ez pedig 25 százalékkal drágítja a közbeszerzéseket. 2008-ban a közbeszerzések értéke 1.600 milliárd forint volt, így "korrupciómentes működés esetén" 400 milliárd forint, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százaléka lett volna megspórolható