Románia is átáll az online pénztárgépekre. Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára szerint Románia azon kevesek közé tartozik, ahol még működnek papírtekercseket használó pénztárgépek. Ezért döntött úgy a kormány, hogy még idén kiépíti a rendszert.

A vállalkozók felháborodással fogadták a hírt, szerintük az átállás többletköltsége miatt áremelések jönnek majd. A pénzügyminisztérium becslése szerint a cégeknek legfeljebb 40-60 euró közötti összegbe kerülne az átállás (a becslések azonban 200 euróról szólnak).

A kormány szerint nem kell feltétlenül kicserélni a pénztárgépeket, esetenként az összeköttetés megoldható lesz egy szoftverfrissítéssel. Csakhogy számos géptípus nem alkalmas az online kapcsolatra.

– A kínálatunkban jelen pillanatban is több modell szerepel, amelyet számítógépre csatlakoztathatóként hirdetünk, de online kapcsolatra képes drivert nem tudunk adni hozzá –mondta el lapunknak egy pénztárgépeket és könyvviteli programokat forgalmazó cég alkalmazottja. Úgy becsülte, hogy egy kisvállalkozás számára legalább ezer lejbe (mintegy 65 ezer forintba) kerülhet az online adattovábbításra alkalmas pénztárgép, szoftverrel együtt. Pluszköltséget jelent a terméknevek beprogramozása, az állandó internetkapcsolat és a megfelelő modem beszerzése, valamint a személyzet betanítása is, hiszen az olcsóbb gépek mellé nem jár ingyenes tréning. Amúgy a drágábbak esetében is külön kell fizetni a vidéki kiszállásért.

Sokan a pénzes üzletet látják az intézkedés mögött: egyes becslések szerint az átállás legalább 200 millió eurós pluszforgalmat jelentene a kasszákat forgalmazó vállalkozásoknak. Eközben Romániában is úgy vélik: amelyik boltban nem adtak blokkot eddig, ezután sem fognak.

Az ellenzők szerint az adócsalást az online pénztárgépek bevezetése után is csak úgy lehet kiszűrni, ha a boltban nyitástól zárásig ott ül majd egy ellenőr.

A romániai kis- és közepes vállalatok szövetsége (CNIPMMR) szerint a kormány rosszul közelíti meg a kérdést. Szerintük a törvénykövető magatartás ösztönzésével lehetne csökkenteni az adócsalást.

Korábban már javasolták például a „blokklottót”, ami a vásárlókat érdekeltté tenné abban, hogy elkérjék a számlát – ám ezt a kabinet nem vezette be.