Egy nemrégiben Magyarországon megrendezett szakmai konferencián egy román előadó olyan sertésállományról mutatott be fotókat, amelynek egyedei feltűnően emlékeztetnek a magyar mangalicára. Igazi megrökönyödést keltett az, hogy a tulajdonos kezdeményezte ezeknek a jószágoknak az őshonos sertéssé minősítését.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke éppen részt vett a rendezvényen, és azonnal rájött a csalásra. A Kossuth Rádió Hajnal-táj hétfői adásában elmondta, a vörös mangalicáról van szó, amelyet a román tulajdonos Magyarországról vásárolt. Hozzátette: ezzel egyébként nincs baj, hiszen a mangalica összekötő kapocs lehet a két nemzet között, miután a vörös mangalicát Erdélyben tenyésztették ki az 1800-as évek második felében. Megjegyezte, Erdély akkor is vegyes lakosságú volt, és akkor éppen Magyarországhoz tartozott, ám az egyesület szerint nem árt, ha deklaráljuk, hogy magyar sertésről van szó. 

Tóth Péter azt is elmondta, hogy bár talán ma már anekdotának tűnik, de a 2000-es évek elején volt Svájcban egy ökogazda-szervezet, amely ősi svájci, illetve helvét fajtaként jegyeztette be a fecskehasú mangalicát. Ausztriai gazdák pedig, a közös monarchiabeli múlt kapcsán, osztrák őshonos állatként szokták árulni. „Tehát vannak azért ilyen érdekességek” – mondta az egyesületi elnök, aki úgy véli, ebben a kérdésben az Európai Unió tehetne rendet. Előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy az őshonos haszonállatoknál megjelenjen egy olyan EU-s szabályozás, amely tisztázza, hogy ami történelmileg kialakult egy országban, az ahhoz az országhoz tartozik.

Amíg azonban ez nincs meg, az elismert tenyésztő szervezet nem tudja felvenni a kesztyűt egy ilyen méltatlan helyzetben. Maradnak tehát az indirekt módszerek. Az egyesület elnöke szerint aktív, illetve jogi lépéseket nem kell és nem is szabad tenni. „Nem is lenne értelme, hiszen itt történelmi és kulturális kérdésekről beszélgetünk. Mi a magunk részéről pozitív motivációval élünk. tehát nem tiltakozunk meg perlünk, hanem minél több helyen jelenünk meg magyar mangalicaként” – mondta Tóth Péter.

A szakmai szervezet vezetője ugyanakkor sietett leszögezni, hogy teljes joggal vannak magyar mangalicaállományok felvidéki, kárpátaljai, erdélyi vagy éppen muravidéki tenyésztőknél. Ahhoz azonban, hogy ezen állományok tenyésztését szervezetté tudják tenni, valamint, hogy megőrizzék azt az értéket, hogy a mangalica fajta kitenyésztése a magyarság érdeme, összehívják az első Kárpát-medencei mangalicatenyésztés fórumot. (forrás: Hirado.hu)

A mangalica sztár lett az újvilágban. Csúnya és finom