Rokkantból munkanélküli
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentése, amely szerint idén 2,6 százalékos GDP-bővülés és négy százalék körüli infláció várható. A jegybank szakértői az államháztartás ESA (uniós normák szerinti elszámolású) egyenlegét - a Széll Kálmán Terv egyes pontjainak részleges figyelembe vételével - 2,4 százalékos többletre várják. A gazdaság növekedési szerkezetét szerintük továbbra is kettősség jellemzi: a recesszióból kilábalás fő forrása a külső kereslet, amihez a belső kereslet csak fokozatosan zárkózik fel.
A lakossági fogyasztási kiadásai 2009 vége óta stagnálnak, és szinte semmi jele annak, hogy különösebb növekedésnek indulnának, még annak ellenére sem, hogy az év végi prémiumokból, illetve a magasabb jövedelműeknek a személyi jövedelemadó változásából, jelentősebb többletjövedelmük volt. A családokat inkább az óvatosság és a megfontoltság jellemzi, amely eredményeként még a válság idején kialakult magas szinthez képest is tovább nőttek a megtakarítások. A lakosság továbbra is több hitelt törleszt, mind amennyit új forrásként felvesz. Ebben persze nem csak utóbbiak elhatározása van benne, de igazából a pénzintézetek sem forszírozzák különösebben a hitelezést.
Az MNB várakozása szerint erre a visszafogott fogyasztói magatartásra csak nagyon korlátozottan lesz hatással az adósmentő csomag. Ráadásul míg a vártnál nagyobb mértékű magánnyugdíj-pénztári reálhozam-kifizetés élénkítheti a fogyasztási kiadásokat, addig a Széll Kálmán-tervben és a konvergencia programban megfogalmazott intézkedések rövid távon rontják a háztartások jövedelmi pozícióját. A jegybank idén 1,4 százalékos lakossági fogyasztás növekedésre számít, ami alacsonyabb a korábban prognosztizáltnál.
Megrokkant foglalkoztatás
A foglalkoztatás változatlanul a válság alatt elért mélypontja közelében van. A foglalkoztatás bővülése csak késéssel, és lassú ütemben követi a konjunktúra növekedését – írják az MNB elemzői. A versenyszférában továbbra sem tapasztalható érdemi létszámbővülés, a tovább növekvő aktivitás – azaz, hogy mind több embert terveznek bevonni a munkaerőpiacra - továbbra is magas szinten tartja a munkanélküliséget.
A foglalkoztatási folyamatokban márciushoz, a korábbi jegybanki jelentéshez képest a legnagyobb változást a rokkantnyugdíjasok munkapiacra való visszavezetését célzó program okozza. Magyarországon a rokkantsági ellátásban részesülők munkaképes korú népességhez viszonyított aránya a legfrissebb, 2006-ról rendelkezésre álló OECD-adatok szerint nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas, közel 10 százalékos volt.
Az elmúlt évek kormányzati intézkedési következtében a korengedményes rokkantnyugdíjasok száma mintegy százezer fővel csökkent, így fenti arány 8 százalék közelébe mérséklődött. A rokkantnyugdíjazás felülvizsgálata, illetve további szigorítása a jelenlegi kormány tervei szerint nagyjából kétszázezer főt érinthet, amelynek hatására a következő években a rokkantnyugdíjasok aránya az EU átlagánál is némileg alacsonyabb lehet.
A munkaerő-felmérés 2010-es adatai alapján a rokkantnyugdíjasok megközelítőleg 40 százaléka alacsonyan képzett (legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek). A jelenlegi korhatár alatti rokkantnyugdíjasok mintegy 15 százaléka dolgozik, vagyis most is aktív foglalkoztatott. Az ő esetükben addicionális munkakínálati hatással nem jár, jövedelmük viszont a nyugdíjak összegével csökken. A többi, munkapiacra visszaterelt rokkantnyugdíjas fokozatosan növeli az aktivitási rátát, rövid távon azonban várhatóan munkanélküliek lesznek, mivel a recesszióból kilábaló gazdaságban a munkaerőkereslet csak lassan bővül.
A fenti eredmények alapján a csoport 40 százalékát kitevő alacsony képzettségűek várhatóan kevésbé járulnak hozzá a versenyszféra potenciális foglalkoztatásának bővüléséhez. Jelentősebb részüket a közmunkaprogramok keretében foglalkoztathatják, míg egy kisebb, de nem elhanyagolható részük a tartós munkanélküliséget növelheti. A csoport 60 százalékát kitevő képzettebb csoport elhelyezkedési esélyei nagyjából megegyeznek a már korábban is aktív munkanélküliek esélyeivel, így körülbelül felük középtávon állást találhat.
Az intézkedések hatására tehát nagyobb mértékben növekvő aktivitás – az érintettek gyengébb foglalkoztatási esélyei miatt – rövid távon magasabb munkanélküliséget és az állami foglalkoztatási programok magasabb kihasználását eredményezi. A különböző végzettséggel rendelkező csoportok foglalkoztatási esélyei eltérnek egymástól. A magasabban képzettek várhatóan már rövid távon is nagyobb valószínűséggel tudnak elhelyezkedni, így visszatérésük a munkapiacra pozitívan járulhat hozzá a foglalkoztatáshoz. Az alacsonyabb végzettségűek esetében azonban nagyobb az esélye annak, hogy az érintettek tartósan munka nélkül maradnak. A közmunka-programok kiterjesztése ellensúlyozhatja ezt a hatást.
Kisebb mértékben ugyan, de szintén az aktivitás emelkedésének irányába hathat az a tervezett felsőoktatási reform is, mely jelentősen csökkentené az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban. Mindezek hatására – az aktivitás jelentős emelkedése mellett – a munkanélküliségi ráta az idei évben is magas maradhat, és csak jövő évben mutatkozhat érzékelhető csökkenés. A foglalkoztatás 2011-ben enyhén emelkedik, és a konjunktúra élénkülésével 2012-ben is csak fokozatos bővülés várható.
A vállalati beruházások a gazdasági kilábalás nem járt a foglalkoztatás egyidejű, jelentősebb bővülésével. A gazdaság növekedésével párhuzamosan a foglalkoztatás is fokozatos, lassú bővülést mutathat, ám az aktivitás emelkedésével a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 10 százalékos szint körül stagnálhat.
Játék a számokkal
Idén az uniós elszámolásnak megfelelő, úgynevezett ESA-szemléletű 2,4 százalékos államháztartási többlet a nyugdíjpénztári vagyonból származó egyszeri – ami a GDP 9,5 százalékával javítja az egyenleget - bevétel következménye, amely elfedi a jövedelemadók területén ezzel párhuzamosan végrehajtott fiskális lazítást. Ahhoz,hogy 2012-ben elérhető legyen a 2,5 százalékos kormányzati hiánycél, a Széll Kálmán-terv és a konvergencia program teljes végrehajtása mellett a 2011- ben képzett stabilitási tartalék eltörlésére, és az ehhez kapcsolódó kiadáscsökkentő intézkedések tartós érvényesítésére van szükség – állítja az MNB.
Az idei, egyszeri hatásoktól megtisztított kiegészített SNA-egyenleg szerint az államháztartás pozíciója 2010-hez képest kedvezőtlenebbé vált. Az SNA-egyenlegben nem számolják el azokat a 2011-ben jelentkező egyszeri bevételeket és kiadásokat, amelyek finanszírozási műveletnek tekinthetők - portfolióbevétel, adósságátvállalások és PPP szerződések kivásárlása -, viszont kiadásként jelenik meg a volt magánnyugdíjpénztári tagokat illető reálhozamok kifizetése. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete június 14-i közleménye szerint a magánnyugdíjpénztári portfolióból az állam által átvett vagyon összege a GDP 10,4 százaléka. Ebből a magánnyugdíjpénztári rendszerből kilépő tagok reálhozamának kifizetéséhez szükséges összeget, amelyet előzetes közlések alapján a GDP 0,9 százalékára becsülnek, az állam visszafizeti a pénztáraknak.
Az ESA egyenlegben a véglegesen államhoz kerülő vagyon 9,5 százalékkal javítja az egyenleget, de a kiegészített SNA-egyenlegben ugyanez nem szerepel hiányjavító tényezőként, míg a reálhozamhoz kapcsolódó kifizetések kiadásként jelennek meg, mert utóbbiaknak van reálgazdasági, az államháztartáson kívüli szereplők jövedelmét érintő hatása. AZ SNA-egyenleg, ami szerint tehát 2011-ben az államháztartás strukturális helyzete jelentősen romlik, az egyszeri bevételeket ugyanis nemcsak egyedi kiadásokra és az egyenleg javítására fordítja a költségvetés, hanem részben a folyó kiadások, valamint a személyi jövedelemadó csökkentésének fedezésére is.
Még nincs itt az áresés ideje
Az infláció 2011 eleje óta végbement emelkedését a világpiaci nyersanyagárak felől érkező költségnyomás okozta. A magas nyersanyagárak begyűrűztek a feldolgozott élelmiszerek áraiba, az olajár emelkedése pedig gyorsan megjelent az üzemanyagok árában. A költségsokkok miatt rövid távon továbbra is 4 százalék körül alakulhat az infláció. Előretekintve a világpiaci nyersanyagárak csökkenését feltételezi a jegybank, ami középtávon mérsékli az inflációt. A gyenge kereslet és a laza munkaerőpiac együttese pedig továbbra is tompítja a másodkörös hatások mértékét.
Az MNB azzal számol, hogy középtávon a szabályozott energia árakban az elmúlt hónapok költség-emelkedése mellett a korábbi negyedévek nyersanyagár-emelkedése is megjelenhet, ami 2012 elején átmenetileg megakasztja a dezinflációt. Az előrejelzés alappályája szerint az infláció a jelenlegi kamatszint huzamosabb fenntartásával 2012 végére érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos szintet
Az előbbiekben leírtak az MNB alapmodelljét mutatták be, ám az elemzők több pályát is felrajzoltak annak fényében, ha valami nem úgy alakul, ahogyan most látszik. A nyersanyagárak további emelkedése például tartósan magasabb alapkamat-pályát tenne szükségessé. Egy másik veszélyforrás az eurozóna perifériáján zajló szuverén adósságválság, amely az elmúlt hónapokban csak korlátozott mértékben hatott a közép-kelet európai országok kockázati felárára, ám a krízis eszkalálódása fokozottabb veszélyt jelenthet. Egyrészt az eurozóna növekedése is fékeződne, ami érdemben visszavetné a magyar gazdaság külső keresletét. Másrészt a befektetők kockázatkerülése drasztikusan emelkedne, ami a hazai eszközök kockázati prémiumát is emelné.
