Rogán világa: abból, hogy telefonálunk, még nem lesz növekedés
A kormány által tegnap eldöntött új adók "ugyanúgy vállalatokat terhelnek", mint az eddigi válságadók, mivel az adó alanyai az érintett cégek – hangsúlyozta az ATV tegnap esti műsorában Rogán Antal. A parlament Gazdasági és Költségvetési Bizottságának fideszes elnöke rámutatott, hogy az új adók mindegyikének az adóalanya a bank, a távközlési, vagy éppenséggel a nagy energiaszolgáltató cég, és emiatt arra számít, hogy az új adónemek jó részét nem fogják átterhelni a fogyasztókra. Szavai szerint minél inkább éles a verseny, annál kevésbé tudják ezt megtenni – írta a Portfólió.
Rogán szerint bár nem lesz olyan pont az adószabályok normaszövegében, ami konkrétan tiltaná az adóterhek fogyasztókra történő áthárítását, de ez a piaci verseny mellett azért sem valószínű, mert a kormány is "oda fog figyelni", illetve a Gazdasági Versenyhivatal is résen lesz, hogy ne legyenek kartellszerű áthárítások, továbbá az eddigi válságadók kapcsán sem volt tetten érhető az áthárítás a fogyasztói inflációs adatokban.
A telekomcégekre vonatkozó új adóteher kapcsán azt mondta: "attól, hogy egy országban többet telefonálnak, attól se több munkahely, se nagyobb gazdasági növekedés nem lesz". Ennek részben ellentmondva azt is megjegyezte, az adótehernek lehet fogyasztás-visszafogó hatása, és elképzelhető, hogy a cégek "kevésbé lesznek aktívak beruházások tekintetében".
A pénzügyi tranzakciós illetékről azt mondta, az adóalap kérdését a parlamenti vitában "még csiszolni kell", mivel az egyezrelékes kulcs "olyan átutalások tömegét is érinti", amelyek miatt a megcélzott 130 milliárdnál több adóbevétel folyna be, de a kormány "ennél többre nem kíván eljönni".
Arra a műsorvezetői kérdésre: mit kezd a kormány azzal a kockázattal, hogy a cégek külföldön keresztül bonyolítják majd a pénzügyi tranzakcióikat az adóelkerülés érdekében, úgy reagált, hogy az üzletvitelszerűen itthon működő cégeknél az adóelkerülést célzó átutalások "egy jó részét lehet korlátozni". Az egyéb, nagy volumenű üzleti átutalásoknál (pl. bankközi forgalom) viszont ez elképzelhető, így jól "végig fogjuk gondolni az adóalapot". Hozzátette, hogy az ilyen átutalásoknak a magyar gazdaságra nincs érdemi hatása, és lehet, hogy eddig sem jött be belőle bevétel, és ezután sem fog.