Az év első három hónapjában az igen kedvező, enyhe időjárás is segítette a fejlesztéseket, amelyek zöme szabadtéren és uniós forrásokból zajlott. A 2013-mal zárult uniós költségvetési ciklus bedugult forrásainak megnyitása, az utolsó pillanatban lekötött és felhasznált pénzek elköltése döntően járult hozzá a 22,6 százalékos szintű éves bővüléshez, de a tényekhez tartozik az is, hogy 2013 első negyedét kriminális időjárás és renyhe beruházási hajlandóság jellemezte, rendkívül alacsonyra téve azt a szintet, amit most meg kellett haladni. A bővülés jó esetben a 30 százalékot is elérhette volna ilyen körülmények között. Akkor 8,7 százalékos volt az éves visszaesés. Most összesen 824 milliárd forint értékű fejlesztést jeleztek pénzügyileg-statisztikailag késznek a beruházók, igaz ez számos esetben nem volt szinkronban a projekt fizikai készültségi fokával, elég a magyar-szlovák gázvezeték „utolsó elemének” kormányfői segédlettel történt összecsavarozására gondolni, ami csekély egy évvel előzte meg a vezeték üzembe helyezését.

A KSH jelentése szerint a beruházási szempontból amúgy az év leggyengébb időszakát jelentő első negyedévben a gép- és berendezés beruházások 25,2, az építési beruházások 20,2 százalékkal emelkedtek. A nemzetgazdaság ágak többségét a beruházások növekedése jellemezte, ám amíg 2013 záró negyedévében (akkor 14,9 százalékos volt az éves összevetésű bővülés) egyedül az ingatlanügyleteknél mértek visszaesést (-0,9 százalék), most a válsággal és kormányzati megszorításokkal sújtott ágazatok közül felzárkózott mellé bank- és biztosítói szektor által képviselt pénzügyi szolgáltatások (-5,4 százalék), itt a Magyar Nemzeti Bank pénzköltésében és ingatlanügyletei hozhatják meg a kilábalást. Meglepő módon a kereskedelmi fejlesztések is visszaestek (-2,8 százalék).

Groteszk, de beruházási szempontból kapóra jött a tavalyi nagy árvíz, amelynek nyomán felgyorsultak az addig talonba tett védelmi beruházások. A nagy súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás területén (64,6 százalék) nőttek a legdinamikusabban a beruházások. A jelentős bővüléshez elsősorban a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, a járműparkok bővítése, valamint a vasútépítések, felújítások, alsóbbrendű útvonalak és egyéb útépítések járultak hozzá. A beruházások egyharmadát adó feldolgozóipar 27,6 százalékos növekedése elsősorban a járműgyártáshoz kapcsolódó beszállító ágazatok (gumi, műanyag, nemfém ásványi termék gyártása, textília, bőrtermékek, számítógép, elektronikai optikai termékek gyártása) beruházásainak köszönhető. Az alágak közül számottevően nőttek még a beruházások az élelmiszeriparban és az egyéb feldolgozóipar területén – írja jelentésében a KSH.

A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül több mint két és félszeresére nőtt a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházási teljesítménye, ami egyedi nagy beruházások eredménye. Jelentősen nőttek a beruházások a lízinget is tartalmazó adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (57,7 százalék), az egyéb szolgáltatás (28,7 százalék) és az információ és kommunikáció (24,2 százalék) nemzetgazdasági ágakban. A humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban 34,2 százalékkal nőtt a beruházások volumene – az alacsony bázis mellett – az egészségügyi járműpark bővítését követően. Számottevő a bővülés az energiaipari (21,5 százalék), a mezőgazdasági (18,5 százalék) és az építőipari (14,2 százalék) beruházásokban.

Kész közleménnyel ünnepelte a beruházási adat közreadását a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy ilyen mértékű növekmény eddig még nem mért a hazai statisztika. Emlékezetes, hogy a tavalyi negyedik negyedév 14,9 százalékos többlete tíz éves csúcsnak felelt meg. Lényeges szempontként említik, hogy a bővülés a legtöbb nemzetgazdasági ágra kiterjedt, azaz a magyar gazdaság fejlődése széles alapokon nyugszik.

A beruházások további dinamikus növekedését több tényező is segíti, ezek közül az NGM a folyamatos feldolgozóipari megrendeléseket, az uniós források eredményes felhasználását, a Növekedési Hitelprogram segítségével megvalósuló projekteket és az üzleti bizalom javulását nevesítette. A belépő, jórészt termelő kapacitások nyomán folytatódhat az export bővülése, a foglalkoztatás és a jövedelmek növekedése, ami elősegítheti a háztartások fogyasztásának emelkedését is - írják.

A beruházási adat egyben választ adott az egyik nyitott kérdésre, ami az idei első negyedéves, kiugróan magas 3,5 százalékos GDP-bővülést összetevőire vonatkozott. Amennyiben a GDP felhasználói oldalán ennyire magas volt a beruházások részesedése a többletből, az azt is jelentheti, hogy a belső fogyasztásnál a beharangozottnál szerényebb mértékű lehetett a növekmény.