A nemzetközi olajárak zuhanása húszszázalékos gáz-, valamint tízszázalékos áram- és távhődíjcsökkenést kellene hogy eredményezzen – közölte tegnapi tájékoztatóján Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Ezt április 1-jétől a lakossági átlagfogyasztás erejéig és a nagycsaládosok számára javasolják érvényesíteni. Szerintük az energiahordozók világpiaci árzuhanásából származó hasznot eddig olyan fideszes oligarchák fölözték le, mint Orbán Viktor „házipénztárnoka”, a MET Zrt.-ben érdekelt Garancsi István. Az MSZP célja, hogy e „világító pénzt” ne lehessen ellopni. A Demokratikus Koalíció erre még egy lapáttal rátenne: a párt szerint a piaci árcsökkenés lehetővé tenné a földgáz és a távhő árának akár 30 százalékos mérséklését is. Molnár Csaba, a DK alelnöke, európai parlamenti képviselő a kormány rezsicsökkentését hazugnak nevezte. Szerinte azt a lakosság csak minimálisan érezte meg, miközben közműszolgáltatókat tett tönkre és több tízezer ember munkahelyét számolta fel.

A Fidesz válaszában egyáltalán nem tért ki a nemzetközi árzuhanás érvényesítésének lehetőségeire. A rezsikampány fordulatait ismételve hangot adtak abbéli vélekedésüknek, hogy a baloldali kormányok alatt a gáz ára megháromszorozódott, ami ellen az akkori kabinetek nem tettek semmit, így mi fizettük a legtöbbet a gázért Európában. (Az idézett gázáremelkedés a még nagyobb ütemű nemzetközi olajár-emelkedés begyűrűzésének volt betudható, utóbbi állítás pedig nem igaz.) Újabb rezsicsökkentést a „nemzeti közműszolgáltató” megalapításával ígérnek.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a Magyar Hírlapnak sajátos módon elsősorban különböző érdekképviseleteknek hánytorgatta fel azt, hogy a nemzetközi olajár- és így üzemanyagár-esés nem jelenik meg különböző termékek-szolgáltatások árában. Noha a kormányközeli lap elsősorban a kenyér árcsökkentési lehetőségeiről morfondírozott együtt a politikussal, a Fidesznek a közműszolgáltatások terén minden joga megvan az árcsökkentésre. Ennek kapcsán Molnár Csaba is rögzítette: a kenyér árát a közműdíjak csökkentése is mérsékelné.

A nemzetközi olajárzuhanás így tehát egyelőre csak az üzemanyagárakban mutatkozik meg. A nagy hazai kútláncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) a tavalyi fogyasztás 6,4 százalékos ugrásáról adott számot. Eszerint a forgalom a 2013-as 2,8 milliárd literről hárommilliárd literre nőtt. A gázolajfogyasztás még kiugróbb, 8,9 százalékos emelkedést mutatott. A termékből a márkás hazai kutak 1,7 milliárd litert értékesítettek. A 95-ös benzinből 2,5 százalékos emelkedéssel 1,2 milliárd liter fogyott. A kisebb forgalmú termékek közül a 98-as benzin 7,3, a prémiumbenzinek 21,1, a prémium dízelmárkák 25,6 százalékos bővülést mutattak.

Adatsorunk szerint a gázolajkereslet ugrása a válság kezdete óta nem volt ilyen magas. A negyedik negyedévi forgalom szintén rekordmértékben, 12,5 százalékkal bővült az azt megelőző év hasonló időszakához képest. A második legnagyobb, tíz százalék körüli bővülést 2014 első negyede mutatta. Hasonló összevetésben 95-ös benzinből 3,4 százalékkal fogyott több, ami 2014 4,5 százalékot mutató első negyede után hosszú évek óta a második legmagasabb érték.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató vezetője lapunk megkeresésére a forgalom 2014-es ugrását elsősorban a gazdasági helyzet javulásának, a nettó jövedelmek emelkedésének, a szabadon elkölthető kereset bővülésének, az alacsony inflációnak és a használtautó-behozatal élénkülésének tudja be. Szerinte ezen – a benzin esetében elsősorban a magánszemélyekre, a dízelnél főleg a vállalkozókra ható – tényezők mintegy kétharmad arányban alapozzák meg a keresletugrást. Az árak második fél évben tapasztalt zuhanásának hatását egyharmadra teszi. Az ár nem minden: ennek kapcsán emlékeztetett a múlt év eleji jelentős fogyasztásemelkedésre, amikor az árak a mainál sokkal magasabban jártak.