Ideiglenes intézkedésként az NMHH a vizsgálat idejére megtiltotta a mobilcégeknek, hogy végrehajtsák a már bejelentett áremeléseket. Kissé bátortalanul azt is leszögezték az ügyről szóló közleményükben, hogy az eljárás megindítása önmagában nem jelenti azt, hogy a szolgáltatók jogsértést követtek el. Csak mivel több millió előfizetőt érintenek az áremelések, inkább befagyasztották azokat, de a vitás kérdésekről tárgyalnának a szolgáltatókkal. Vagyis, ha a szolgáltatók tartani szeretnék a számaikat, jobb, ha együttműködnek, hogy a vizsgálat minél hamarabb véget érhessen.

Karas Monika Teknős Miklós / Népszabadság

Lapunk által megkérdezett szakértők szerint az ideiglenes intézkedéshez a médiahatóságnak joga van, ám szinte biztosak abban is, hogy ha az ügyet izomból rendezi le a hatóság, akkor biztosan a bíróságon fog kikötni. Már csak azért is, hívja fel a figyelmünket egy, neve elhallgatását kérő iparági jogász, mert a hatóság a fogyasztók védelmével indokolt lépései meglehetősen tendenciózusak: a fogyasztók jogainak védelme mellett a hatóság gyakorlatilag a kiskereskedelmi árszabályozás határára sodorta magát, amit viszont az Európai Unió szabályai kifejezetten tiltanak.

Csak a nagykereskedelmi árakat szabad szabályozni, azt is csak megfelelő piacelemzéseket követően és szabályozási okokból. Az NMHH közleménye úgy fogalmaz: a díjemelések mértékével kapcsolatban az NMHH-nak nincs hatásköre vizsgálódni, a kiskereskedelmi árképzés nem tárgya a hatósági ellenőrzéseknek.

Csakhogy: az NMHH tavasszal hozta nyilvánosságra azt a rendeletcsomagot, amely nyár végén lép hatályba, s olyan szigorúan szabályozza a szerződések kétoldalú (tehát az ügyfél egyetértésével végrehajtott) módosításának feltételeit, hogy lényegében lehetetlenné válik az áremelés a meglévő előfizetők számára. Az egyoldalú szerződésmódosítások feltételei pedig már most is nagyon szigorúak – csak a szerződéskötéskor előre nem látható, lényeges feltételek megváltozása esetén emelhetnek árat a szolgáltatók.

A Telenor tavaly nyári egyik emelése fenn is akadt a rostán, 250 millió forint büntetést kapott a cég, mert az NMHH nem fogadta el nyomós érvnek a forint–euró árfolyam változását, az adó- és közterhek növekedését, valamint a hírközlési törvény változásából adódó költségnövekedést, amellyel a norvégok indokolták az áremelést.

A médiahatóság az ügyfeleket védi, ám ez nem mondható el a cégek üzleti tervére. Annak ellenére, hogy tavaly a mobilok 130 milliárd forintot hagytak az államnál frekvenciákra, s az NMHH költségvetésének is komoly részét, havi több százmillió forintot adnak. Csak a két vizsgált szolgáltató csaknem félmilliárd forintot fizet havonta a frekvenciasávok használatáért.