A kormányszóvivő közlése szerint valóban érkezett levél Brüsszelből, amely érinti a rezsicsökkentést. A magyar kormány azonban kitart a rezsicsökkentés mellett és megvédi azt.

"A levél igazolja a kormányzat korábbi felvetéseit, hogy számítanunk kell Brüsszel és a piaci szereplők rezsicsökkentést támadó újabb lépésére" - nyilatkozta Giró-Szász András szerdán az MTI-nek. Kijelentette: a magyar kormány "felveszi a kesztyűt", hiszen az eddigi rezsicsökkentés megvédését, továbbvitelét, s ezen keresztül a magyar családok érdekeit tartja szem előtt a brüsszeli szempontokkal szemben.

A kormányszóvivő elmondta, a kabinet jövő kedden tárgyalja a brüsszeli levélre adandó szakmai válaszokat, de már előtte ad egy általános tájékoztatást az Európai Uniónak, amelyben egyértelműsíti, hogy a rezsicsökkentés kiemelten fontos a magyar társadalom számára és a kormány célja a közműszektor nonprofit jellegűvé alakítása.

Lapunk és a Magyar Nemzet a BruxInfo-ra hivatkozva kedden azt írta: több, a rezsicsökkentéssel összefüggő kérdésre vár választ az Európai Bizottság, amely levében érdeklődik, és ha az azokra adott válaszokat nem fogadja el, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.

Marlene Holzner, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője szintén kedden azt közölte: az Európai Bizottság nem mond véleményt az egyes tagállamok energiaár-szabályozási mechanizmusairól, de általánosságban kijelenthető, hogy Brüsszel ellenzi az árszabályozást, a szabadpiaci ár híve.

Szakértői elemzésünk szerint egyébként az EU nem a rezsicsökkentést támadja.

Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjakkal szemben emelt kifogást még augusztusban az Európai Bizottság - mondta Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában szerdán.

Közlése szerint a brüsszeli testület szakértői a január elsejétől tartó rezsicsökkentés technikai hátterével szemben fogalmaztak meg kérdés formájában kritikát, miszerint a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek a rendszerhasználati díjakért. Szavai szerint az EU-nak nem a rezsicsökkentéssel van problémája, mivel ez a magyar kifejezés nem szerepel a levélben.

Fónagy János szerint az oligopol pozícióban lévő multinacionális nagyvállalatok állnak a támadások hátterében, akiknek megvan a tisztes üzleti eredményük a magyarországi tevékenységükön. Kitért arra, hogy a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalásán még dolgoznak, a parlament a bizottsági levél hatására előbb, már október közepén tárgyalja az újabb rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot. Így november elsejétől az éves szinten 20 százalékos csökkentés életbe lép, az intézkedés gazdasági háttere a 2014-es költségvetésben biztosított.

A közműszolgáltatásról szóló törvény előkészítése még tart - folytatta az államtitkár - ez az ágazati törvényeket egységes rendszerbe helyezi és kimondja, hogy Magyarországon a természetes monopóliumot képező szolgáltatások - víz, villany, gáz, távfűtés -, illetve az egyéb fontos közérdeket jelentő szolgáltatások "zömmel" állami vagy önkormányzati tulajdonba kerüljenek és ezeket a tevékenységeket nonprofit módon kell a jövőben végezni.

Ismertetése szerint ez nem azt jelenti, hogy a cégek ezután nem vállalatszerű gazdálkodást folytatnak, hanem azt, hogy a keletkező nyereségüket nem fizetik ki osztalékként, inkább a szolgáltatás működtetésére, fenntartására és fejlesztésére fordítják azt - mondta.