A szerdai projektzáró után kiadott közleményből kiderül az is: a 3,5 milliárd forint összértéket meghaladó beruházást a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretében, immár bevált gyakorlat szerint döntő hányadában az Európai Unió kasszájából pénzelték.

Sztilkovics Szávó, a MAHART Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Budapesti Szabadkikötő területén megvalósult kapacitásnövelő beruházások jelentősen elősegítik az ország legnagyobb közforgalmú kikötőjének hatékony működését, amely így a 21. század kihívásainak megfelelni tudó modern logisztikai központtá vált. A fejlesztés egyúttal a főváros XXI. kerületének áruforgalmi terhelését is csökkenti.

Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Közlekedési Operatív Programokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: „A kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított fejlesztés közel száz új munkahelyet teremtett. A projekt eredményeként ma a Szabadkikötő minden szempontból megfelel a modern hajózási és szállítmányozási elvárásoknak, Közép-Európa egyik legkorszerűbb közforgalmú kikötőjévé és Budapest city-logisztikai bázisává téve a létesítményt."

A munkálatok zavartalanságát a Csepeli Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás segítette. A kerület elfogadta a szabályozási tervet és ezzel megvalósíthatóvá tette a kikötő hosszú távú fejlesztéseit. Új hajóállások létesültek, vasúti vágányrendszereket, rakodókat és parkolókat hoztak létre a kikötő területén, elkerülő utakat építettek, amelyek a Szabadkikötőbe irányuló teherforgalom nagy részét a belső úthálózatra terelik, csökkentve a Weiss Manfréd út terhelését.

A modernizált trimodális, tehát vasúti, közúti és vízi szállítási utakra támaszkodó új raktárakat a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével tervezték meg, üzemeltetésükhöz megújuló energiát is használnak. A jelentős infrastrukturális bővítések révén 40 hektárnyi, eddig nehezen megközelíthető terület vált elérhetővé, amelynek hasznosítására máris születtek hosszú távú együttműködési megállapodások a felhasználókkal.

Ilyen szerződést kötött a BSZL többek között a török tulajdonban álló fuvarozó, szállítmányozó vállalattal, az Ekol Logistics Kft.-vel, amely a trimodális szolgáltatások elérhetősége miatt választotta a kikötőt. A projektzáró ünnepség alkalmából átadták rendeltetésének az Ekol Logistics új raktárcsarnokát is. Az egymilliárd forintból megépült 4000 négyzetméter alapterületű csarnokhoz 1000 négyzetméter irodahelyiség is tartozik. A cég előrehaladott tárgyalásokat folytat a BSZL-lel arról, hogy a jelenleg 5000 négyzetméteres bérelt területét egy éven belül megduplázza.

A több mint 150 hektár területen működő BSZL az elmúlt években 15 milliárd forintot meghaladó értékben hajtott végre fejlesztéseket. Ezek eredményeként jelenleg több mint 80 ezer négyzetméteres raktárterület áll rendelkezésre, amelynek kihasználtsága közel száz százalékos. A kikötőben Ro-Ro terminál működik és egyidejűleg húsz hajóálláson lehet kikötni, rakodni. A részvénytársaság jelenlegi fejlesztései a kikötő informatikai korszerűsítését is célozzák.

A nagy értékű infrastruktúra-fejlesztés és a dinamikus szolgáltatásfejlesztés eredményeként folyamatosan növekszik a Szabadkikötő forgalma. A BSZL ügyfélköre teljes körű kikötői, logisztikai szolgáltatást nyújt Magyarország legnagyobb közforgalmú kikötőjében.

A BSZL idén 2,2 milliárd forintos értékesítési árbevétellel számol, amely a tavalyi évhez képest mintegy 15 százalékos növekedést jelent. A beruházások, a kikötő szolgáltatásbővítése már rövid távon intenzívebb áruforgalmat eredményez, így a megnövekedett igények miatt több száz, 2020-ig összesen legalább négyszáz új munkahely létesül a Csepeli Szabadkikötő területén.