Részben alkotmánysértő a magánnyugdíj tervezett új szabályozása
Az Ab keddi közleménye szerint a testület részben találta megalapozottnak a törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítványt, amellyel Sólyom László köztársasági elnök fordult a testülethez. Alkotmányellenes a törvény 30. szakaszának első bekezdése, de nem alkotmányellenes a törvény 28., 42. és 212. szakasza - mondták ki. A határozathoz Holló András, Kiss László és Lenkovics Barnabás különvéleményt csatolt.
A törvény a magánnyugdíj új rendszerét akarja létrehozni, megszüntetve a jelenleg működő magánnyugdíj-pénztárakat. A pénztártagok egyéni számlán nyilvántartott követelése ugyan érintetlen maradna, de az új rendszerben a biztosítottak nem szólhatnának bele a magánnyugdíj-biztosító döntéshozatalába, és szűkülne az igénybe vehető szolgáltatások közötti választás lehetősége is.
Az Ab a nyugdíjszolgáltatásokra vonatkozó - az egyösszegű kifizetés feltételeit, valamint a járadék megváltoztatását érintő - szabályokkal kapcsolatban megállapította: a törvény az egyösszegű kifizetés teljesítését lényegében attól teszi függővé, hogy a pénztártag tagsági viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a 180 hónapot meghaladja-e. Az Ab szerint a jogalkotó e szabály megalkotásánál nem volt tekintettel azokra, akiknek a jogszerzésük már folyamatban volt, ezért a rendelkezés alkotmányellenes.
Az Ab ugyanakkor nem osztotta az államfő alkotmányos aggályait a többi megtámadott rendelkezés esetében.
A testület hangsúlyozta: a törvény azáltal, hogy a jelenlegihez képest más szolgáltatásfajtákat tartalmaz, nem korlátozza a pénztártag úgynevezett várományát, mert az egyéni számláján lévő összege alapján a járadékra jogosult.
Az Ab megítélése szerint a magánnyugdíjpénztár átalakulása sem sérti a tagnak az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogát.
A tagnak a pénztár ügyeiben történő korlátozott - a nagy taglétszámú pénztáraknál szinte formális - döntési joga pedig nem vonható az alkotmányosan védett úgynevezett közjogi váromány körébe.
A jelenlegi magánnyugdíjpénztárak esetében is korlátozott a tagnak ez a lehetősége - mondta ki a testület -, hiszen a saját számláján lévő pénzt nem veheti ki, befizetései pedig jogszabályi kötelezettségen alapulnak; mivel pedig a pénztárak döntően bankokhoz, biztosítókhoz kapcsolódtak, a tag a befektetési politikáról legfeljebb információt kaphat, de befolyásolni nem tudja.
